A halálos ítéletet a 60 éves Okamoto Keizo korábbi jakuzafőnökön és a 67 éves Szuemori Hiroja volt befektetési tanácsadón hajtották végre.

A büntetést egy befektetési cég elnökének és titkárának 1988-as elrablásáért és meggyilkolásáért szabták ki rájuk.

A tettesek mintegy 100 millió jent (mai árfolyamon 254 millió forintot) vettek el áldozataiktól, akiknek holttestét bebetonozták egy épülő ház alapjába.

A halálos ítéletet Jamasita Takasi japán igazságügy-miniszter utasítására hajtották végre.

A két férfi felakasztásával 15-re nőtt az idei kivégzések száma Japánban. Abe Sindzó japán kormányfő 2012-es hivatalba lépése óta pedig összesen 36 halálos ítéletet hajtottak végre a szigetországban.

Legutóbb július végén volt akasztás Japánban, akkor az Aum Sinrikjo nevű világvégehívő szekta további hat

tagját végezték ki, amivel a csoport mind a 13 halálra ítélt tagján végrehajtották a büntetést. A szekta a kilencvenes években két szarintámadást is elkövetett a szigetországban, merényleteikben 21 ember halt meg, és ezrek szenvedtek vegyi támadás okozta sérüléseket.

Japán az Egyesült Államok mellett a másik olyan fejlett, nyugati típusú demokrácia, amelyben létezik halálbüntetés. A szigetországban a kivégzéseket akasztással hajtják végre. Bár emberi jogi szervezetek és az európai államok többször felszólították Tokiót a halálbüntetés eltörlésére, illetve élesen bírálták az ítélet-végrehajtás módját, korábbi közvélemény-kutatások szerint az ország lakosságának túlnyomó többsége támogatja a nagyon súlyos bűncselekmények elkövetőinek kivégzését.

Jogvédők úgy tartják, a japán rendszer azért is kegyetlen - hasonlóan az amerikaihoz -, mert az elítéltek évekig várnak a végrehajtásra, és nem közlik velük előre kivégzésük időpontját.

A csütörtökön felakasztottakat nem számolva jelenleg 109 ember van halálsoron Japánban.