Infostart.hu
eur:
375.28
usd:
318
bux:
127586.49
2026. február 26. csütörtök Edina
Danang, 2018. június 28.Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. A Fehér Ház sajtószolgálata 2018. június 28-án bejelentette, hogy július 16-án Helsinkiben rendezik meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját.  (MTI/EPApool/Jorge Silva) *** Local Caption *** 53890296
Nyitókép: Jorge Silva (MTI/EPApool)

Ma találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin

Az amerikai választásokba történt orosz beavatkozás és a Krím-félsziget lehet a két legfontosabb témája az amerikai elnök és az orosz államfő hétfői, Helsinkibe szervezett találkozójának – vélekedett Feledy Botond külpolitikai elemző.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök délben, a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd a két ország küldöttsége munkavacsorán folytatja az egyeztetést.

Múlt héten, mikor Donald Trump Európába indult a NATO brüsszeli csúcstalálkozójára, majd az Egyesült Királyságba, úgy vélte, hogy talán az orosz elnökkel lehet a legkönnyebb tárgyalása. Londonban, miután a brit miniszterelnökkel egyeztetett, az amerikai elnök úgy látta, hogy

jó esélye van, hogy nagyon jó kapcsolatot alakítson ki az orosz elnökkel.

Megismételte véleményét, hogy a Krím-félsziget orosz annektálását az Obama-adminisztráció politikája tette lehetővé, majd rámutatott, hogy Ukrajna mellett Szíriáról és a közel-keleti helyzetről, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog. Egy korábbi nyilatkozatában a politikus a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozás ügyét is a tárgyalás napirendi pontjai között említette.

Feledy Botond külpolitikai elemző szerint ez utóbbi, lehet a találkozó egyik legfontosabb témája. „Van egy belpolitikai elvárás, hogy ezt napirendjére vegye, és pont ezért lesz izgalmas azt látni, hogy ezt vajon a sajtótájékoztatón vagy egyéb formában vagy milyen más módon teszi meg az amerikai elnök” – vélekedett a szakértő.

„Az európai NATO-tagok szempontjából a legjobb forgatókönyv a Krím-félsziget esetén, ha erről nem esik hivatalosan szó,

tehát ha nem történik változás, mert úgy látszik, hogy Trump elnök ezt könnyebben elengedné, mint mondjuk azt az európai NATO-tagállam társai tették, hiszen ilyen megjegyzéseket tett is, ami a Kreml álláspontját inkább tükrözi, mint az európai fővárosok álláspontját” – fogalmazott a külpolitikai elemző a Krím-félszigetről.

Utolsó erről szóló nyilatkozatában Donald Trump a CBS-nek Skóciában úgy fogalmazott: nem tekint nagy várakozással a csúcstalálkozóra, sőt arról sem nyilatkozott, hogy mit kíván egyáltalán elérni a tárgyaláson.

Feledi Botond úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin számára már a tárgyalás létrejötte is győzelemnek tekinthető, sok engedmény nem várható az orosz elnöktől. Az pedig, hogy szigorúan vett napirendje nincs a tárgyalásnak, szintén inkább a találkozó létrejöttének jelentőségét erősíti – tette hozzá a külpolitikai elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bóka János az Arénában: Horvátország és Ukrajna is tudja zsarolásra használni az energiafegyvert

Bóka János az Arénában: Horvátország és Ukrajna is tudja zsarolásra használni az energiafegyvert

Ukrajna uniós jogot sért azzal, hogy nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken, és még a tranzitdíjról is lemond magasabb politikai célok érdekében – hangsúlyozta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. A horvát Adria vezetéken lehetne orosz kőolajat szállítani, és Horvátország a nagyon magas tranzitdíjjal profitálni akar a helyzetből. A két ország nagyon jól tudja úgy forgatni a vezetékcsapokat, hogy az energiafegyvert zsarolásként lehessen alkalmazni Magyarországgal szemben bármilyen politikai ügyben – fogalmazott.

Kormányinfó: elrendelték a magyar energetikai infrastruktúra megerősített katonai védelmét, nem korlátozzák a bankok számát

Ha tartósan kiesik a Barátság kőolajvezeték, a magyar benzinárak drasztikusan emelkednének – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón. A magyar pedagógusok egyszeri bruttó 150 ezer forintos juttatást biztosítanak legkésőbb márciusban, és jövőre a tanárok átlagbére meg fogja haladni az egymillió forintot – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.02.26. csütörtök, 18:00
Győri Enikő
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×