eur:
411.73
usd:
395.32
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

Bizonytalannak látják Katalónia jövőjét pénteken megjelent, az előző napi előrehozott katalán parlamenti választásokat kommentáló szerkesztőségi véleménycikkeiben a nagyobb országos spanyol és katalán napilapok.

Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzelme ellenére a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a katalán parlamenti választásokon - állapítható meg a szavazatok 99,59 százalékos feldolgozottságánál. (A választási eredményeket és a mandátumokat a cikk végén összegezzük.)

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában: a jogosultak 81,8 százaléka, összesen 4,3 millióan szavaztak. 

Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-ig kell megalakulnia.

„Kérdés, hogy milyen jövő vár Katalóniára?” – írta az ABC. A konzervatív újság szerint az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális, középutas párt történelmet írt győzelmével, azonban nem szerzett kormányzóképes többséget a parlamentben.

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

A függetlenségi pártok sem lehetnek elégedettek, mert hiába kerültek többségbe a katalán parlamentben, az egyoldalú elszakadási folyamat Spanyolországtól egy olyan párt választási győzelméhez vezetett, amely nacionalizmus-ellenes és védi a spanyol egységet. Az eredmény azt mutatja: a katalán társadalom két stagnáló identitásra oszlik – állapította meg az ABC.

A La Vanguardia című katalán napilap azt írta:

újdonság, hogy nem nacionalista párt végzett az élen,

a Ciudadanos számára sok szavazatott hozott, hogy vezetőjét olyannak mutatta, mint aki képes véget vetni a függetlenségi folyamatnak. A lap hangsúlyozta a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt „katasztrofális” eredményét, képviselőinek száma 11-ről 3-ra csökken a katalán törvényhozásban, ami az újság szerint annak tudható be, hogy a függetlenségpártiakon kívül mások is rossz üzenetként értékelték az alkotmány 155-ös cikke alkalmazását, még ha az előrelátható és törvényes válasz is volt az állam részéről.

Még a katalánok körében is nagy a bizonytalanság

Az új parlamentnek – megalakulása után – döntenie kell az új elnökről, akinek megválasztása a jelenlegi körülmények között nem lesz könnyű – utalt cikkében a lap arra, hogy Carles Puigdemont, aki a függetlenségi erők jelöltje lehet, Brüsszelben van, és Spanyolországban letartóztatási parancs van érvényben ellene. 

Ha április 8-ig nem sikerül elnököt választani, újabb választásokat kell tartani

– jegyezte meg az újság.

Az El País című baloldali napilap a választások legpozitívabb aspektusának nevezte a Ciudadanos győzelmét, és hogy a függetlenségi pártok – bár többségben maradhatnak, de – gyengültek, mert az előző ciklushoz képest kettővel kevesebb mandátumuk lesz. Az újság pozitívumként értékelte azt is, hogy a függetlenségi pártok nem szerezték meg a leadott szavazatok 50 százalékát, tehát nem rendelkeznek a társadalom többségének támogatásával, amely legitimizálná az elszakadást. A cikk szerint a függetlenségi pártok most gyengébbek a korábban elkövetett súlyos hibák miatt, és azért is, mert a katalán társadalom egy része felébredt, világosan és visszafordíthatatlanul mozgósított jogai és méltósága védelmében. Az El País úgy vélte:

a függetlenség mint egyoldalú elszakadási projekt megbukott,

és ismét meg fog bukni. Az állam megmutatta, hogy meg tudja akadályozni, Európa elutasítja, a katalán gazdaság pedig nem bírja ki. A napilap szerint a konzervatív Néppárt rossz választási szereplésének lesznek következményei országos szinten is, mert az komolyan korlátozza Mariano Rajoy miniszterelnök mozgásterét a spanyol politikában. 

Eredmények (

A függetlenségi pártok összesen a szavazatok 47,3 százalékát kapták meg, míg a spanyol egység pártjait a választók 43,3 százaléka támogatta. Előbbiek 70, utóbbiak 57 képviselőt delegálhatnak az új katalán törvényhozásba.

  • Az Állampolgárokra a szavazók 25,3 százaléka voksolt (1,1 millióan), 37 mandátummal ők alakíthatják meg a legnagyobb frakciót. 
  • A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) 21,6 százalékos (940 ezer szavazat) támogatottsága 34 képviselői helyet ér. A
  • függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalra (ERC) a választók 21,4 százaléka (930 ezer fő) voksolt, ezzel a párt 32 képviselőt delegálhat a parlamentbe. 
  • A Katalán Szocialista Párt (PSC) a szavazatok 13,8 százalékával (600 ezer voks) 17 politikust ültethet a parlamenti patkóba. 
  • A baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7,4 százalékot kapott a szavazatokból (320 ezer), amivel 8 mandátumot ért el. 
  • A baloldali, függetlenségi Népi Egység (CUP) 4,4 százalékos támogatottsággal (190 ezer szavazat) 4 képviselői helyet kap. 
  • A Spanyolországban kormányzó Néppárt (PP) a szavazatok 4,2 százalékának köszönhetően (180 ezer voks) csupán 3 politikusa képviseli majd. 
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×