Infostart.hu
eur:
381.28
usd:
326.97
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia

Újabb szankciókkal büntetik Phenjant

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) újabb egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen helyi idő szerint hétfőn este amiatt, hogy Phenjan szeptember 3-án kísérleti hidrogénbomba-robbantást hajtott végre.

A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. Az Egyesült Államok ennél szélesebb körű és keményebb büntető intézkedéseket javasolt, de Oroszország és Kína támogatásának megszerzéséhez engednie kellett.

2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete egyhangúlag hozott meg, hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és robbantási tesztjeiért. Az eddigi büntető intézkedések nem hoztak eredményt, nem sikerült Phenjant tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

A most meghozott szankciók érzékenyen érinthetik az országot. A harmadik legfontosabb exportcikke ugyanis - a feketeszén és az ásványi anyagok után - tavaly a textiláru volt. A textil 80 százalékát a kínai piacon értékesítették.

Az új szankció betiltja a cseppfolyósított gáz importját, évi kétmillió hordóban maximalizálja a finomított olajból készült termékek behozatalát, és a jelenlegi szinten maximalizálja a nyersolaj bevitelét az országba. A Reuters brit hírügynökség - meg nem nevezett forrásokra hivatkozó - adatai szerint Phenjan évente 4,5 millió hordó finomítottolaj-terméket és 4 millió hordónyi nyersolajat importál.

A határozat felszólítja a nemzetközi közösség országait, hogy a nyílt vizeken ellenőrizzék a teherhajókat, amennyiben az a megalapozott gyanújuk, hogy embargó alá eső árukat szállítanak.

A BT voksolása után Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: "ezzel befejeztük Észak-Korea ösztökélését, hogy helyesen cselekedjék, mostantól teszünk is annak érdekében, hogy megakadályozzuk a helytelen dolgok elkövetésében". A szavazás utáni rövid beszédében az amerikai misszióvezető hangsúlyozta, hogy az új szankciók elfogadásának sikere Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök "erős kapcsolatának" köszönhető.

Az amerikai nagykövet megismételte a múlt héten Donald Trump és James Mattis védelmi miniszter által kifejtett amerikai álláspontot, miszerint Washington nem akar háborút Észak-Koreával, és "Phenjan még nem lépte át azt a határt, ahonnan nincs visszaút". Nikki Haley leszögezte: amennyiben Phenjan beleegyezik nukleáris programja leállításába, "visszakövetelheti magának a jövőjét". Haley hozzátette: ha Észak-Korea bebizonyítja, hogy képes békességben élni, akkor a világ is békében fog élni vele.

Kína ENSZ-nagykövete, Liu Csie-ji a szavazás utáni beszédében felszólította Észak-Koreát, hogy "vegye komolyan" a vele szemben támasztott követeléseket, a nemzetközi közösség akaratát, hagyjon fel nukleáris programjával, és "a lehető leghamarabb térjen vissza a tárgyalóasztalhoz". A kínai diplomata egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a válságban minden félnek "hideg fejjel" kell cselekednie, és nem szabad, hogy "a retorika tovább súlyosbítsa a feszültséget".

Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete azt hangoztatta, hogy "nagy tévedés" lenne alábecsülni Moszkva és Peking javaslatát a Phenjannal folytatandó azonnali tárgyalások megindítására.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×