Magyarics Tamás kiemelte: az, hogy Donald Trump ars poeticája az, hogy az Egyesült Államok nem misszionárius szerepet tölt be, ahogy Barack Obama vagy a neokonok, az ifjabb Bush ideje alatt, valóban az újdonság erejével hathat, de az amerikai érdekek képviselete nem változott.

„Kevesebb lesz a retorikai máz, az emberi és egyéb jogokra való hivatkozás, de Trump kőkeményen fogja képviselni az amerikai érdekeket."

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutató Központjának tudományos főmunkatársa ugyanakkor hozzátette, az amerikai külpolitika nem egyközpontú.

„Igaz, hogy a döntéshozatalban a legfajsúlyosabb játékos az elnök, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a kongresszusi diplomáciát, a különböző érdekcsoportokat, például a védelmi szektort és a média is nagyon erős befolyásoló hatású, ahogy a közvélemény is. Trump nem tudja megváltoztatni az amerikai külpolitika irányát egyik napról a másikra.”

Magyarics Tamás úgy vélte, egy-két ügyben, amiben Trump korábban markáns álláspontot képviselt, felpuhult az álláspont. A kampányához képest klasszikus republikánus külpolitika látszik kirajzolódni.

„Trump találkozott a valósággal.”

Az „egy Kína-két Kína”-politika, a nagykövetség átköltöztetése Tel-Avivból Jeruzsálembe, Kína valutamanipulátorként való megbélyegzése, és a kínai árukra tervezett 46 százalékos plusz vám kivetése is bonyolult kérdés – fogalmazott Magyarics Tamás. Ezekben árnyaltabb álláspontot képvisel, és a kongresszustól sem kapja meg automatikusan a támogatást – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutató Központjának tudományos főmunkatársa.