eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Marine Le Pen megnevezte miniszterelnök-jelöltjét

Ez az első alkalom, hogy egy francia politikai párt választási szövetséget kötött a radikális jobboldali Nemzeti Fronttal.

Ez az első alkalom, hogy egy francia politikai párt választási szövetséget kötött a radikális jobboldali Nemzeti Fronttal, amely 45 évvel ezelőtti alapítása óta minden politikai nyitást elutasított. Marine Le Pen az 56 éves Dupont-Aignan által képviselt "őszinte patriotizmussal és a közös programmal" magyarázta a választást.

Dupont-Aignan tíz évvel ezelőtt lépett ki a legnagyobb francia ellenzéki pártból, a jobbközép Köztársaságiak elődpártjából, és Debout la France (Talpra Franciaország) néven saját pártot alapított, amelynek élén indult az elnökválasztás első fordulójában, ahol a választók 4,7 százaléka támogatta.

"Történelmi nap a mai, miután Franciaország érdekeit a saját érdekeink és a pártjaink érdekei fölé helyeztük" - mondta Le Pennel közösen tartott párizsi sajtótájékoztatóján Nicolas Dupont-Aignan, aki jelezte, hogy a pártja továbbra is "teljesen független" marad, s a júniusi nemzetgyűlési választásokon mind az 577 képviselői helyre önálló jelöltet indít.

A két politikus mostantól közös kampányt folytat a május 7-i második fordulóig.

Dupont-Aignan politikai pártjának négy alelnökéből három lemondott a Nemzeti Fronttal kötött szövetség bejelentését követően, és spontán tüntetés kezdődött Dupont-Aignan ellen abban a Párizshoz közeli kisvárosban, Yerres-ben, amelynek a szuverenista politikus 12 éve a polgármestere. A helyiek értetlenségüknek adtak hangot a polgármesterük döntése miatt.

A Le Pen és Dupont-Aignan közötti hatpontos, "Köztársasági és patrióta szövetség" nevet viselő kormányzati megállapodás tervének újdonsága a Nemzeti Front programjához képest, hogy már nem tekinti elengedhetetlennek a gazdaságpolitikához Franciaország kivezetését az eurózónából. Egy szombati lapinterjúban Le Pen egyébként arról beszélt, hogy a káosz elkerülése érdekében legalább egy-másfél évig egyeztetne az euró kivezetéséről.

Elemzők szerint a Nemzeti Front választási programjának ez az alappillére váltotta ki a legnagyobb ellenérzést a választókból, a nemzeti valutához való visszatérést ugyanis a felmérések szerint a franciáknak 78 százaléka elutasítja.

Az országosan ismert Nicolas Dupont-Aignannak elsősorban a családtagjainak tisztázatlan parlamenti finanszírozása miatt ügyészségi eljárás alá vont konzervatív Francois Fillon táborából sikerült több százezer szavazót elhódítania az első fordulóban. Marine Le Pennek pedig nem titkolt célja a magára maradt jobboldali szavazókat maga mellé állítani a második fordulóban, jóllehet Francois Fillon és a legnagyobb ellenzéki párt korábbi vezetője, Nicolas Sarkozy volt államfő is jelezte, hogy a centrista Emmanuel Macront támogatja a második fordulóban.

Le Pen egyébként pénteken egy, az interneten közzétett videofelvételen szólította meg az első fordulóban negyedik helyre szorult radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóit is, hogy őt támogassák jövő vasárnap, Mélenchon ugyanis megerősítette: egyik jelöltet sem tudja támogatni a másik ellenében a második fordulóban.

A felmérések szerint a Fillon-tábor mintegy 28 százaléka választja majd Le Pent a második fordulóban, Mélenchon szavazóinak viszont alig 16-18 százaléka állhat be a Nemzeti Front jelöltje mögé, a többiek a favoritnak számító centrista Emmanuel Macronra fognak szavazni vagy pedig tartózkodnak. A felmérések szerint 59-60 százalékos támogatottságra számítható Macron viszont szombaton megismételte, hogy egyetlen párttal sem köt választási koalíciót.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×