A rendszerváltás napjaként november 17-ét ünneplik a csehek és a szlovákok. 1989-ben ezen a napon Prágában az engedélyezett diáknagygyűlés a csehszlovákiai kommunista rendszer elleni tüntetésbe torkollott, amelyet a rendőrség erővel feloszlatott. A durva hatósági beavatkozás elleni társadalmi tiltakozás néhány hét alatt megdöntötte a kommunista rendszert.

A CVVM közvélemény-kutató központ októberben készült felmérése szerint a megkérdezettek 66 százaléka vélte úgy, hogy megérte a rendszerváltás, míg 22 százalék szerint nem. 1999 óta, amikor első ízben készítettek ilyen felmérést, az elégedettek aránya 10 százalékkal emelkedett, míg az elégedetleneké 10 százalékkal csökkent. Több mint 10 százalék nem foglalt állást.

Figyelemre méltó, hogy ami az 1989 előtti, illetve mostani konkrét életfeltételeket, életkörülményeket illeti, az emberek nem látnak olyan nagy különbséget a két rendszer között. A CVVM felmérése szerint a megkérdezettek 38 százaléka szerint ma jobbak az életfeltételek, mint 1989 előtt, 34 százalék viszont ellenkező véleményen van, míg 28 százalék nem lát lényeges eltéréseket a két rendszer között.

Általában elmondható - írja a CVVM -, hogy a csehek többsége az 1989 előtti helyzethez viszonyítva elsősorban a külföldi utazások szabadságát és a munkavállalást, a jobb tanulási lehetőségeket tartja az új rendszer legfontosabb vívmányainak, míg a korábbi rendszer pozitívumai közül ismételten a nagyobb közbiztonságot és az alacsonyabb bűnözést emelik ki.

Az 1989 előtti kommunista rendszert pozitívan értékelők többsége a baloldali pártok választója és 45 évnél idősebb személy. A fiatalabb generációk és a jobboldali pártok választói egyértelműen a polgári demokratikus rendszert tartják jobbnak.