A német hírügynökség szerint Donald Trump személyében prominens, egyúttal vitatott üzletember lesz az ország elnöke. A Fehér Házba elkísérik milliárdokat jelentő hasznossági szempontok, valamint számos jogi vita. Politikai döntéseivel befolyásolhatja cégbirodalmának "jólétét", elemzők "példa nélkül álló érdekkonfliktusokról" beszélnek.

Annak érdekében, hogy Trump, az üzletember ne lehessen Trump, az elnök döntéseinek haszonélvezője, azt ígéri, ingatlan- és vállalati részesedéseit független vagyonügynökségbe (szakzsargonban: Blind Trust) szervezi ki. A konstrukciót Trump formálisan nem ellenőrizné. "Mindenben teljesen legálisan, jogszerűen fogunk eljárni" - jelentette ki Michael Cohen, Trump tanácsadója a CNN-nek.

Önmagában ez az út nem szokatlan: Reagan, Clinton vagy Bush elnökök szintén ilyen megoldásokat választottak. Ezúttal azonban a dolog kicsit másként néz ki. A Trump Organizationt, a cégbirodalom ernyőszervezetét ugyanis Trump gyerekei, Don, Eric és Ivanka vezetné, az ellenőrzés a politikába ugyancsak erősen bevont családban maradna.

Az érdekkonfliktusok ezen kívül is be vannak programozva. A tárgyaló partnerek nehezen függetleníthetik majd magukat attól, hogy az Egyesült Államok elnökével van dolguk.

Norm Eisen, a washingtoni Brookings Institution agytröszt szakértője szerint, annak biztosítása érdekében, hogy Trump mindenfajta ellenőrzéstől eláll, az elnöknek fel kellene számolnia vagyonát. Ezt követően független vagyonügynökök új portfóliót állítanának össze, amelynek összetételét Trump nem ismerné. Ez azonban gyakorlatilag kizárt, már csak azért is, mivel Trump vagyonát főleg ingatlanok teszik ki, amelyeket általában nem lehet gyorsan pénzzé tenni.

Ám Trump valóban annyira gátlástalan lenne, hogy új hatalmával üzleti előnyökre akarna szert tenni? Eddig kevés mutat arra, hogy el akarná kerülné azt a benyomást, hogy szégyentelenül vegyíti a politikai és az üzleti érdekeket. Ezt a feltételezést erősítette a választási kampányban a Trump Egyetem körüli konfliktus.

Az egyetemmel a vállalkozó állítólag sok embert becsapott, s fel lehetne tételezni, hogy a diákokkal támadt jogi vita egy jövendő elnök számára kellemetlen, amit minél hamarabb le kellene zárni. Trumpnál azonban ez nem így működik. Már júniusban bejelentette, hogy a 2010-ben csalási vádak miatt bezárt egyetemet újranyitják, miután "az ügyet megnyerjük". Az érdeklődés óriási, mert ő elnök lesz - mondta.

Az egyetem ügye csak egy a jogi csetepaték közül, amelyeket Trump durva ingatlancézárként vállalkozói karrierjének éveiből magával hoz a Fehér Házba.

Az USA Today című amerikai lap átfogó elemzése szerint 75 eljárás folyik még Trump ellen. Az elmúlt harminc évben a 70 éves üzletember - egy időben reality showk sztárja - négyezer jogi vitába keveredett bele. Trump esetében a mindennapok része volt, hogy beperelt valakit vagy ellene indítottak pert. Történelmileg egyedülálló ilyen jogi teherrel hozzálátni az elnöki teendőkhöz.

Ezen kívül Trump ismert arról, hogy radikálisan kihasználja az adózási előnyöket és a szubvenciókat. A választási kampányban azt ígérte, hogy elnökként a saját haszon helyett a közjóra fog fókuszálni. Ám kérdéses, hogy Trump valóban hoz-e majd olyan döntéseket amerikai polgárok érdekében, amelyeknek üzletei kárát látják. Ken Gross jogi szakértő kételkedik: "Csaknem minden nap érdekkonfliktusokkal kerül majd szembe" - mondta a The Washington Postnak, a bonyodalmak nagyságrendje szerinte példa nélküli.