A bukaresti napilapok által felröppentett információt az érintett politikus nem kívánta kommentálni a Krónikának. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont megerősítette, hogy tárgyalnak Boduval. Hozzátette, a politikus jelöltségéről várhatóan a hét második felében hoz végleges döntést a szövetség elnöksége.

"Sebastian Bodu egy olyan rutinos politikus, aki tiszteli az RMDSZ értékrendjét, vállalja a választási programunkat, a karrierje során soha nem volt olyan nyilatkozata, amelyben kifogást találnánk. Az ANAF volt elnökeként komoly tapasztalatra tett szert, és úgy gondoljuk, hogy a kampányban gazdasági vonatkozású témákat tud majd képviselni, elsősorban a kis- és középvállalkozókat tudja megszólítani" - idézte Kovács Pétert a Krónika.

Az ügyvezető elnök hozzátette: úgy gondolja, hogy szükség van a magyar és a román társadalom közötti párbeszéd erősítésére, ezért "szükség van ilyen lépésekre is".

A tengerparti Konstanca megye lakosságának mindössze 0,1 százaléka, 407 személy vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.

A jogász végzettségű Sebastian Bodu 2005 és 2007 között vezette a román adóhivatalt, 2007 és 2014 között európai parlamenti képviselő volt a Demokrata Párt (PD) színeiben. Pártjának a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való egyesülése után nézeteltérése támadt az alakulat vezetőségével, mely nem támogatta jelöltségét.

Romániában - nyolc évi kitérő után - decemberben ismét megyei pártlistás szavazással választják meg az ország parlamentjét. A választás arányos képviseletet biztosít a részt vevő pártoknak. Amint a Krónika emlékeztet rá, ebben a szavazási rendszerben sem példátlan, hogy a töredékszavazatok Erdélyen kívüli mandátumokat is juttattak az RMDSZ-nek. 2000-ben például bukaresti listán lett képviselő Pataki Júlia, míg Vajda Borbála a dél-romániai Calarasi megyében szerzett szenátori mandátumot. Arra még nem volt példa, hogy a szövetség valamely jelöltlistáját román nemzetiségű jelölt vezesse.