eur:
394.13
usd:
364.98
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Nem pörögtek túl a török tömegek Kölnben

A német hatóságok aggodalma végül alaptalannak tűnt, mert a Kölnben rendezett török tömegtüntetés nem torkollt kilengésekbe. Kereken 2700 rendőrt mozgósítottak, a tüntető csoportokat pedig úgy választották el egymástól, hogy az Erdogan-párti tömeg a Rajna jobb partján tartotta nagy-gyűlését, míg az ellenzéki szervezetek a Rajna bal partján vonultak fel.

Alighanem a kedélyek csillapításához az esős, olykor erős széllökésekkel kísért, hűvös idő is hozzájárult. Mint németországi tudósítónk, Vincze András jelenti, a berlini kormánynak is komoly megkönnyebbülést jelentett a kölni tüntetés békés kimenetele, mert semmiképpen sem szerette volna megterhelni a német-török kapcsolatot.

A hatóságok a német alkotmányba foglalt vélemény-nyilvánítási szabadságra hivatkozva engedélyezték az Európai Török Demokraták Uniója által kérelmezett tüntetés megtartását Kölnben. Habár Berlinben több politikus is kifogásolta, hogy a török belügyi vitát német földre exportálják, a rendőrség csupán azt nem engedte meg, hogy Erdogan elnök video-üzenetet intézzen az egybegyűltekhez. Ehelyett az ankarai kormány sportügyekben illetékes minisztere mondott beszédet Kölnben és ostorozta a mind a berlini kormány, mind pedig a német média Törökországot bíráló megnyilatkozásait.

Hangoztatta, hogy Erdogan elnök vezetésével Törökország, csakúgy mint Németország a demokrácia védelmében keményen küzd a terrorizmus ellen. Ankara politikájával kapcsolatban a német hírközlő szerveket előítélettel vádolta, és egy oldalvágással az Európai Unió szemére vetette, hogy a közelmúltban lelassították Törökország uniós felvételéről kezdett tárgyalásokat.

A Rajna jobb partján rendezett tömeggyűlést “Igent mondunk a demokráciára és elutasítjuk az államcsínyt” címmel rendezték meg, amire eredetileg 30 ezer Németországban élő törököt vártak, de az állami tévécsatorna jelentése szerint legalább 40 ezer Erdogan párti tüntető jött Kölnbe. A Reuters hírügynökség rendőrségi forrásokat idézve 20 ezer résztvevőt említett.

Az ankarai kormány jogtipró intézkedéseit elítélők a Rajna bal partján tartottak felvonulást. A berlini törvényhozásban résztvevő pártok ifjúsági szervezetei – a két kerszténypárt ifjúsági tagozata kivételével – az Erdogan politikájával szemben álló törökökkel együtt feliratos táblákon tiltakoztak a két héttel ezelőtt történt államcsíny óta Ankarában bevezetett elnyomó rendelkezések ellen.

Noha a rendőrség a résztvevők esetleges össztüzésétől tartott, a kölni tüntetések békésen értek véget. Erről Berlinben a kormány is alighanem nagy megkönnyebbüléssel értesült, főleg azért, mert a menekültekről kötött megállapodás érdekében nem szeretné kihívni maga ellen Erdogan elnök haragját.

Így is Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a Frankfurter Allgemaine Zeitung legfrissebb számában megjelent interjúban a megállapodás felmondását helyezte kilátásba, ha az Európai Unió októberig nem oldja fel a a török állampolgárokra érvényes vízumkényszert. Ebben az esetben –közölte Cavusolu - a kancellár által az EU nevében még márciusban megkötött szerződés érvénytelenné válik, és Törökország nemcsak az illegálisan Európába érkezett migránsokat nem fogadja vissza, hanem szabad utat engedélyez Nyugat felé a táborokban várakozó sok ezer afgán, iraki és szíriai menekült számára is. 

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×