Donald Trump az olajban gazdag Észak-Dakota fővárosában, Bismarckban tartott olajipari konferencián mondott beszédében fejtette ki elképzeléseit az amerikai energiaszektor jövőjéről. Kijelentette, elnökként támogatni fogja a kanadai-amerikai, úgynevezett Keystone XL olajvezeték megépítését, amelyet Barack Obama amerikai elnök utasított el környezetvédelmi okok miatt. "Meg akarom építeni, részt akarok a profitokból" - mondta Trump, hangsúlyozva, hogy így fogják az Egyesült Államokat újra gazdaggá tenni.

Az üzletember elmondta azt is, hogy felülvizsgálná a Obama által hozott károsanyag-kibocsátást korlátozó intézkedéseket. "Minden idejét múlt, szükségtelen, a munkásoknak ártó, vagy a nemzet érdekeivel ellentétes szabályozást megszüntetünk, de teljes egészében" - közölte Hozzátette, mindezzel együtt nagy figyelmet kíván fordítani az "ésszerű környezetvédelmi aggodalmakra". Trump korábban azt is mondta, hogy a klímaegyezmény árt az amerikai vállalatoknak, és a globális felmelegedés átverés.

A konferencián, amelyen mintegy 7700-an vettek részt, a New York-i milliárdos hosszasan fejtegette, hogy a szabályozások lebontása hozzásegíti majd az Egyesült Államokat az energiafüggetlenséghez, ahhoz, hogy mind kevésbé függjön a közel-keleti olajtól.

A Trump beszéde utáni első nyilatkozatok vegyesek. A konferencián jelenlévő olajipari cégek vezetői elégedetten fogadták a beszédben felvázolt energiapolitikát, a környezetvédők pedig inkább aggodalmuknak adtak hangot.

Tom Steyer milliárdos környezetvédelmi aktivista szerint Trump energiapolitikája tovább gyorsítaná a globális felmelegedést, útját állná a megújuló energiára való áttérésnek, és lényegében a környezetet szennyező nagyvállalatok érdekeit szolgálná.

Derrick Alexander, az utóbbi hónapokban mintegy kétezer alkalmazottat elbocsájtó Integrated Production Services olajipari szolgáltatásokkal foglalkozó cég egyik ügyvezetője szerint az elnökválasztás következménye egyszerű: ha Trump nyer, az az olajipari dolgozóknak fog kedvezni. Beszédében Donald Trump élesen bírálta Hillary Clintont, a demokrata párt elnökjelölt-aspiránsát. Azt állította, hogy elnökként Clinton még Obamánál is nagyobb mértékben, agresszívabban szabályozná a gazdaságot. Többször is megismételte Clintonnak az egyik márciusi kampányrendezvényén megfogalmazott mondatait, miszerint szénbányászatra nincs szükség, és elnökként ő szélnek eresztené a szénbányászokat. Clinton jórészt eme állásfoglalása miatt veszítette el az elsősorban szénbányászatból élő Nyugat-Virginiában az előválasztást.

Trumpnak ez volt az első komoly megnyilatkozása energiaügyekben, de mindaz, amit elmondott, nem érhette nagyon váratlanul a politikai elemzőket. Az üzletember korábban is beszélt már arról, hogy elnökként például újra életet lehelne az amerikai szénbányászatba és "minimum" újratárgyaltatná az ENSZ globális klímaegyezményét.