Rekordidő, alig néhány hónap alatt megállapodtak április 21-én az EU-tagállamok belügyminiszterei a közös európai határ- és parti őrség létrehozásáról szóló közös tanácsi álláspontról, készségüket jelezve a másik jogalkotó, az Európai Parlament felé a tárgyalások megkezdésére a migrációs válság miatt különösen sürgetővé vált jogszabály elfogadásáról- írja a BruxInfo.

A dossziéért felelős Dmitrisz Avramopulosz, bel- és menekültügyi biztos a Luxembourgban tartott tanácsülést követően úgy vélekedett, hogy az EU június közepére lezárhatja a jogszabályról a vitát, és akár már júniusban, de legkésőbb júliusban felállhat és bevethető lesz a külső határok ellenőrzésében a rászoruló tagállamoknak segíteni hivatott körülbelül 1500 fős kontingens.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy a tagállamok közös álláspontja egyáltalán nem gázol bele az országok nemzeti szuverenitásába. Mindez célzás arra, hogy a Bizottság tavaly decemberben előterjesztett jogszabályi javaslata még végső eszközként lehetőséget adott a leendő közös határőrségnek az EU külső határaira való vezénylésére akár az érintett tagállam beleegyezése nélkül is.

Ez az ellentmondásos megoldás azonban nem élte túl a tanácsi vitát. A tagállamok két lényeges ponton is változtattak a javaslaton. Először is a végső döntés a beavatkozásról, azaz a közös határőrség felhasználásáról nem a Bizottság, hanem a Tanács, vagyis a tagállamok kezében lesz.

Ahogy a tervezetben is szerepel, a Frontex ügynökség elemzi majd a külső határokon kialakult helyzetet és indokolt esetben kidolgozza a beavatkozáshoz szükséges műveleti tervet. Ha egy tagállam ellenszegülne, akkor a többiek a feje felett átnyúlva nem vezényelhetnék a helyszínre a kontingenst, viszont minősített többségi döntéssel segítségül hívhatják a schengeni határkódex vonatkozó, 26-ik cikkét, ami lényegében szankció alkalmazását jelenti a közös érdekeket veszélyeztető tagállammal szemben.

Az említett cikk beélesítése egyébként Görögországgal szemben már jelenleg is napirenden van, és amennyiben aktiválják, akkor a schengeni határok egészén vagy egy részén vissza lehetne állítani, vagy fenntartani a belső határellenőrzéseket.

A miniszterek első ízben a dublini rendszer reformjáról készült és a közelmúltban bemutatott bizottsági közleményt is megvitatták, mégpedig egy zártkörű ebéden, hogy lehetőleg minél kevesebb információ szivárogjon ki a megosztó témában.

Orbán Viktor európai körútra indul

A zárt ebéden információink szerint a magyar küldöttség ismertette Orbán Viktor Schengen 2.0 tízpontos tervét a külső határőrizet megerősítésére és a schengeni rendszer megacélosítására. Mivel zártkörű volt az ülés, ezért nem tudni, hogy milyen fogadtatása volt a magyar tervnek, amelynek népszerűsítésére a kormányfő a következő napokban és hetekben európai körútra indul.

Az ülést követő miniszteri nyilatkozatokból azonban olyan benyomás alakult ki, hogy a tagállamok túlnyomó része szerencsétlennek tartja az időzítést, egy megosztó vita helyett inkább az aktuális, nyomasztó problémákra koncentrálna, és végső soron jegelné a dossziét, kiváltképpen a menekültek kötelező elosztásának kérdését, ami a Brüsszel által felvázolt mindkét opcióban benne van.

Újságírói kérdésre válaszolva Klaas Dijkhoff holland miniszter hímezett-hámozott, de szavaiból azért kiderült, hogy nem most van az ideje a dublini vita lefolytatásának.

„Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi rendszer nem működik és egy jobbra van szükség. A státus quo nem maradhat. Egy olyan rendszerre kell átállnunk, amely képes megbirkózni egy váratlan nagy menekülthullámmal. Ennek a rendszernek számottevően kevesebb beáramlást kellene eredményeznie, mint amit a közelmúltban tapasztaltunk” – fogalmazott a holland menekültügyi miniszter.

Az uniós biztos ugyanakkor közölte, hogy a miniszterek nem döntöttek az eljárás elhalasztása mellett, és tartani fogják az eredeti menetrendet.

Az EU-török nyilatkozat végrehajtását is áttekintették az ülésen, Dijkhoff szerint arra a következtetésre jutva, hogy már láthatók az első eredmények, ami a menedékkérők számának csökkenésén mérhető le.

Avramopulosz újfent panaszkodott a menekültek tagállamok között való elosztásának lassú tempója miatt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Görögországban tízezrek torlódtak fel, és több mint a 70 százalékuk egyébként jogosult lenne arra, hogy áthelyezzék egy másik tagállamba. Úgy vélte, hogy május közepéig 20-20 ezer menekültet kellene befogadnia a többi tagállamnak Olaszországból és Görögországból egyaránt.

A belügyminiszterek azt is konstatálták, hogy a Földközi-tenger középső medencéjében újra egyre többen kelnek útra Afrikából, hogy az olasz partokhoz érjenek (sajtóhírek szerint a napokban 500 ember veszett a tengerbe az egyiptomi partok mentén, amikor egy lélekvesztő felborult). Avramopulosz szerint az év eleje óta már 25 ezren érkeztek Olaszországba a tengeren keresztül.

A sajtótájékoztatón egy finn újságíró azt firtatta, hogy Finnország és szerinte vagy kilenc másik tagállam felfüggesztette a Magyarországon regisztrált menekültek visszaküldését hazánkba „a rossz humanitárius helyzet miatt”. Mint kiderült, az információ a finn belügyminisztertől származott, aki érkezésekor tett egy nyilatkozatot. Ami miatt később a magyar küldöttségtől dorgálást kapott „a nyilatkozat pontatlan és túlzó állításai miatt".