Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Az offshore-biznisz titkai

Egy tengerentúli offshore cég létrehozása nem ütközik magyar vagy uniós törvénybe, és nem is feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonos törvénytelenséget akar elkövetni - mondta el Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő az InfoRádiónak.

„Ha külföldi cégalapítás egy adóparadicsomban történik – ilyen például Panama – akkor ez adókikerülő magatartás gyanújára adhat okot. A gyanú nem feltétlenül igazolódik be, bár ettől függetlenül a közvélemény számára gyanús marad” - mondta Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő az InfoRádiónak.

Hozzátette: az adóparadicsomban létrehozott külföldi cégek esetében a végső tulajdonos személye nem állapítható meg, ugyanakkor a hatóságok automatikusan nem vizsgálják, követtek-e el valamilyen visszaélést, ha ilyen cégről tudomást szereznek.

„Önmagában nem jogellenes külföldön céget alapítani. Ez csak akkor lehet érdekes a magyar adóhatóság számára, ha adózatlanul került ki oda pénz, vagy onnan adózatlanul, esetleg kis adóval érkezik vissza” - fogalmazott az

adószakértő.

Mint mondta, a magyar adórendszer megítélése szerint az offshore-országok alacsony adókulcsú országok, ahol a társasági adó a 10 százalékot nem haladja meg és kettős adóztatást kizáró egyezményünk sincsen velük.

„Tehát ha onnan jön pénz, akkor súlyosabb adóteher sújtja a magánszemélyt, akár osztalék, akár kamat formájában veszi fel. Ha a cég üzleti kapcsolatban áll egy ilyen alacsony adókulcsú ország cégével, akkor a tényleges kiadásait duplán kell igazolnia ahhoz, hogy ez Magyarországon költség lehessen. Maga a törvény is külön igazolási kötelezettséget ír elő. Ha tehát Panamában veszünk valamit, szükségünk lesz vámokmányra és más iratokra. Ilyen szempontból a magyar adórendszer kezeli ezt a kérdést” - hangsúlyozta Vámosi Nagy Szabolcs.

A szakértő szerint a fő probléma az, hogy a valóságban ezt lehetetlen kezelni, mert a klasszikus offshore-adóparadicsomok többek között arról híresek, hogy nem adnak ki információt.

„Nagyon nehezen felderíthető dolgokról van szó, nem véletlen, hogy a bűnöző politikusok vagy gazdag emberek szeretik ezeket a csatornákat” - mondta az adószakértő.

Vámosi Nagy Szabolcs hozzáfűzte: egy ilyen cég létrehozása drága, hiszen offshore-t nyilván nem tíz forintért hoznak létre, hanem legalább százezer eurós nagyságrendű összegeknél.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×