A Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő tanács főtitkára, Abdel-Latíf ez-Zajáni azzal indokolta a döntést, hogy a Hezbollah fiatalokat toboroz terrorakcióihoz, fegyvereket és robbanószereket csempészik és zűrzavarra és erőszakra bújt fel az öböl menti országokban, illetve Jemenben, Szíriában és Irakban.

Az Perzsa-öböl menti arab államok 2013-ban szankciókat hoztak a síita fegyveres szervezet tagjaival szemben, amit azzal indokoltak, hogy a többségében síiták lakta Iránnal szövetségben beavatkozott a szíriai konfliktusba a Teherán támogatását élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya oldalán. Szakértők szerint a szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán Szíriában, Irakban, Libanonban és Jemenben is úgynevezett közvetett hadviselést folytat, és mindketten azzal vádolják a másikat, hogy bizonytalanságot szít a térségben. A közvetett hadviselés kifejezést azokkal a konfliktusokkal kapcsolatban használják a diplomáciában, melyekben regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein korábban már terrorszervezetnek nyilvánította a libanoni szervezetet, de a GCC együttesen még nem tette meg ezt.

Az öböl menti országokkal szoros szövetségben álló Egyesült Államok már jó ideje terrorista szervezetként tartja számon a Hezbollahot. Az Európai Unió terrorista szervezeteket számon tartó listáján ugyanakkor csak a Hezbollah fegyveres szárnya, az Dzsihád Tanács szerepel.

Az Öböl menti Együttműködési Tanács döntésének nyilvánosságra hozása előtt néhány órával Haszan Naszralláh sejk, a Hezbollah vezetője televíziós beszédében élesen bírálta Szaúd-Arábiát egyebek közt azért, mert Rijád felmondott több megállapodást Bejrúttal. Naszralláh megvádolta a vahhábita királyságot azzal is, hogy közvetlen felelőssége van némely autóba rejtett pokolgépes merényletben Szíriában és Irakban, és elítélte a szaúdi "mészárlásokat" Jemenben.

Szaúd-Arábia februárban mondott fel több megállapodást Bejrúttal, mert szerinte a libanoni diplomácia magatartása nem illeszkedik "a két ország közötti testvéri viszonyba". Rijád azt a Libanonnal és Franciaországgal kötött megállapodást függesztette fel, amelynek értelmében 3 milliárd dollár (közel 855 milliárd forint) értékben látta volna el francia fegyverekkel a közel-keleti ország hadseregét, továbbá befagyasztotta azt a szerződést is, amely a libanoni rendőrség egymilliárd dolláros (csaknem 285 milliárd forintos) támogatásáról szól.

Rijád biztonsági okokra hivatkozva február utolsó hetében felszólította a Libanonban tartózkodó állampolgárait az ország elhagyására, és eltanácsolt mindenkit az odautazástól.