A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda hétfőn közzétett 28 oldalas tanulmánya szerint a várható tízévnyi, vagy akár ennél hosszabb bizonytalanság a pénzügyi szolgáltatási szektorra, a beruházásokra és a fontra is negatív hatást gyakorolna.

Az elemzés szerint emellett nem lenne garantálható Brexit esetén a külföldi EU-országokban élő és dolgozó kétmillió brit állampolgár munkavállalási joga, sem hozzáférése a fogadó ország szociális ellátórendszeréhez, beleértve az egészségügyi ellátást és a nyugdíjrendszert.

A konzervatív párti brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ára írta ki a már három éve kilátásba helyezett népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról.

A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja.

A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére mélyen megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben Nagy-Britannia távozására fog szavazni a brit EU-tagságról szóló júniusi népszavazáson.

A népszavazás kiírása óta egyre több az éles hangvételű és nyilvános összecsapás a további EU-tagságot, illetve a Brexitet támogató kormányzati illetékesek között; nem egy kabinettag a brit EU-tagság fenntartását pártoló David Cameron miniszterelnököt is alig burkolt bírálatokkal illeti.

A kabinetiroda hétfőn ismertetett tanulmánya valószínűtlennek nevezi, hogy ha a brit választók a Brexitre voksolnak, akkor a kilépési feltételekről az uniós szerződésekben szereplő kétévi tárgyalási időszak alatt megállapodásra lehetne jutni. Az elemzés szerint a tárgyalások bonyolultsága miatt a folyamat - és az ezzel járó bizonytalanság - legalább tíz évig, vagy ennél is hosszabb ideig elhúzódna. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy az EU-szerződésben foglalt kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításához a 27 többi uniós tagország egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Ha ezt csak egy tagállam megtagadja, akkor a kétévi tárgyalási folyamat után úgy szűnne meg Nagy-Britannia EU-tagsága, hogy "semmi más nem lépne a helyébe", a brit üzleti szférának az EU-jogszabályok a továbbiakban nem biztosítanák az EU-tagsággal járó kereskedelmi kedvezményeket.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az EU-n kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal - köztük Norvégiával és Svájccal - szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az unióval.

Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében 36 százalék terheli az EU-n kívülről érkező importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezőgazdasági termelőket.

A kabinetiroda szerint az sem lenne garantálható, hogy a brit állampolgárok akadálytalanul utazhassanak Európában, és nem lehetne biztosra venni, hogy a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltár és Spanyolország határa - amely 1969 és 1985 között zárva volt - nem zárulna-e be ismét.

Az esetleges Brexittel járó bizonytalanságokra és kockázatokra David Cameron személyesen is többször felhívta a figyelmet. Legutóbb, a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében például úgy fogalmazott, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, az "az évszázad hazárdjátéka" lenne. "Gyermekeink jövőjét tesszük meg tétnek, ha ezt a kockát elvetjük" - írta a brit miniszterelnök, hozzátéve, hogy "a kilépés egyetlen bizonyossága a bizonytalanság lenne".