Az expressz bicikliutakon 30-40 kilométeres sebességgel lehetne haladni, így azok már vonzó alternatívát kínálhatnának az autós közlekedéssel szemben - véli a tervet előterjesztő norvég közútkezelő szervezet.

A terv alapján 10 gyorsforgalmi bicikliút épülne a 9 legnagyobb városban, a fővárosban, Oslóban kettő, a többiben egy-egy.

A közlekedésfejlesztési terv célja, hogy a kilenc legnagyobb norvég városban 10-20 százalékra emelkedjen azoknak a közlekedési eszközöknek az aránya, amelyek nem bocsátanak ki szennyezőanyagot.

E célkitűzéshez jelenleg egyedül Kristiansand áll közel, itt a napi utazások 8 százaléka történik (motorizálatlan) két keréken.

A gyorsforgalmi kerékpárút-hálózat kiépítésére nyolcmilliárd koronát (262 milliárd forint) szán az előterjesztés.

A közlekedésfejlesztési terv szerint 2030-ig felére csökkentik az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátást a közlekedésben.

A zéró- vagy alacsony kibocsátású járművek előnyeinek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy megvalósulhasson a gyors váltás, vagyis hogy az új személyi járművet vásárló emberek nagy többsége tíz éven belül zéró kibocsátású modellt válasszon - idézte a közútkezelő igazgatóját a The Local című angol nyelvű helyi hírportál.

Amúgy a világon már most is Norvégiában a legmagasabb a környezetet egyáltalán nem szennyező járművek aránya. Tavaly csaknem 26 ezer zéró kibocsátású - kilenc hidrogénesen kívül csupa elektromos - autót adtak el az országban, ami a 2015-ben üzembe helyezett új személygépkocsik 17,1 százaléka.