A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992-95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, és a II. világháború óta elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják Európában.

A per során Karadzic azzal védekezett, hogy a srebrenicai vérengzés csupán mítosz, a bűncselekményeket a muzulmánok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált, csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban, és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere.

Az ügyészség a per során 195 tanút vonultatott fel, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért Karadzicra. Az egykori boszniai szerb vezető viszont ártatlannak vallotta magát, és azzal vádolta meg a törvényszéket, hogy az nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, az ügyészségnek pedig semmilyen bizonyítéka sincs, amely összefüggésbe hozná őt a boszniai háború idején elkövetett bűncselekményekkel.