A központi bankok nem avatkoztak be, de a média ismét a veszélyre figyelmeztetett, csakúgy, mint Soros György múlt heti kijelentése után, amikor a magyar származású pénzügyi guru a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy a kínai gazdaság "kemény földet érése" elkerülhetetlen. Akkor azt is jelezte, hogy shortolni készül az ázsiai devizákat.

Soros közismerten sikeres volt már több, a tőzsdeindexek zuhanására játszó üzletéről. Ázsiában 1997-ben, a gazdasági válság idején is elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszva shortolt, sikerrel. Nevét összekapcsolják az 1992. szeptember 16-ai "fekete szerdával", a brit font összeomlásának napjával is.

Szakértők szerint leegyszerűsítve a kínai jegybank aktuális politikai dilemmája, hogy stabilan tartsa-e a nemzeti valutát vagy a gazdaság talpon maradását ösztönözze. Úgy vélik, előbb-utóbb a kötelező banki tartalékráta csökkentése elkerülhetetlenné válik majd.

Mindeközben Peking igyekszik az állami média segítségével elriasztani a spekulánsokat, nemcsak a gazdasági, pénzügyi következményekre, hanem jogi lépésekre, számonkérésre is figyelmeztet. Egyúttal azt bizonygatja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának alapjai - noha strukturális átalakításon mennek keresztül - meglehetősen erősek.

Mej Hszin-jü, a Kereskedelmi Minisztérium kutatója a Zsenmin Zsipao című vezető pártlapban úgy fogalmazott, hogy Soros "nyilvánosan háborút indított Kína ellen", de szerinte kiszemelt "áldozatai", a jüan és a hongkongi dollár a támadást túl fogják élni.

Csen Hszing-tung, egy másik gazdasági szakértő úgy vélte, Soros szavai, hatása a közvéleményre kárt okoznak Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hatnak. Ezért - fogalmazott - Kínának megvan az oka az "idegességre". Más szakértők szerint Soros nem háborúzni akar, csupán "pénzt csinálni" - írja a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában.