Európa egyik legszigorúbb menekültügyi törvényéről van szó - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, aki egyúttal elégedettségének adott hangot a keddi kormánydöntéssel kapcsolatban. A miniszter cáfolta, hogy a törvényi változtatás nagyobb bürokratikus költséget vonna maga után.

Werner Faymann kancellár szerint a módosított törvény lehetővé teszi, hogy a menekültek befogadására vonatkozó múlt héten megállapított irányszámot betartsák. A szociáldemokrata politikus aláhúzta ugyanakkor, hogy a közös európai megoldást előnyben részesíti, azonban nem lehet várni addig, míg az unió meghozza az erre vonatkozó lépést. Cselekedni kell - jelentette ki a kancellár.

Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az intézkedés jelzésértékű. Ausztria lakosai felé azt üzeni, hogy már túl sok a menekült, a migránsok számára pedig azt, hogy fennállhat a visszatoloncolás kockázata - hangoztatta a néppárti politikus.

A leköszönő védelmi miniszter Gerald Klug szerint a módosított törvény pedig az unió számára jelzés, miszerint Ausztria, Németország és Svédország a menekültválságot nem tudja egyedül megoldani.

A tervek szerint a menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ez idő után újra megvizsgálnának minden egyes kérelmet, és ha már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból. A megváltozott menekültügyi eljárás visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehet Ausztriában.

Határozottabb feltételekhez kötnék továbbá a családegyesítést, a menekülteknek három hónapon belül kellene benyújtaniuk erre vonatkozó igényüket.

Azok esetében, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett három év után történhet meg a családegyesítés. A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba. Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia.

A migránsokat köteleznék továbbá a mielőbbi integrációra, a német nyelvi tanfolyamok és a demokratikus társadalmat bemutató értékteremtő kurzusok látogatására.

A tervek szerint a kísérő nélkül érkező kiskorúaknak családegyesítés során nem kell az előírt anyagi feltételeket teljesíteniük.

Az ellenzéki Zöldek pártja kritizálta a döntést, miszerint "politikai erőfitogtatás" helyett inkább az integráció megkönnyítésére kellene figyelni, a szintén ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig a döntést bírálva a befogadási létszámstopot szorgalmazta.

Az osztrák kormány a múlt héten arról döntött, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk Ausztriában. Január elseje óta 42 ezren érkeztek a balkáni útvonalon át Ausztriába.

Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Jelenleg naponta mintegy 1300-an érkeznek az országba.