A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján elhelyezkedő tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat szeszélyei. A sekély, sós vízű tavat hivatalosan kiszáradtnak nyilvánították, a kutatók szerint nincs esély a helyzet javulására.

Víctor Hugo Vásquez, Oruro tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig két százaléka maradt a Poopó-tóban, maximális mélysége egykor az öt métert is elérte. A szakértők szerint 75 madárfaj hagyta el a vidéket.

"Ez a jövő klímaváltozásának előképe" - mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is.

Más tényezők is szerepet játszanak azonban a tó kiszáradásában. A legfontosabb tényező az ismételten visszatérő El Nino éghajlati jelenség. A hatóságok szerint a víz eltűnésének másik legfontosabb oka a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági célokból.

Miközben az El Nino ezer éve fejti ki hatásait, a tó törékeny ökoszisztémáját az elmúlt harminc évben korábban nem tapasztalt stresszhatások érték. A hőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent mellékfolyóinak vízhozama, üledékük azonban nőtt.

Egy német konzorcium kutatása szerint a Poopó 2013-ban 161 milliárd literrel kevesebb vizet kapott, mint amennyire szüksége lett volna egyensúlya fenntartásához.

Angela Flores, a Poopó-tó megmentéséért küzdő, helyi polgárokból álló csoport vezetője szerint a hatóságok figyelmen kívül hagyták a figyelmeztető jeleket. "Valamit tenni kellett volna a katasztrófa elkerüléséért. A bányászati vállalatok 1982 óta terelik a vizet" - mondta Flores.

Környezetvédelmi szakértők és helyi aktivisták szerint a kormány rosszul kezelte a törékeny vízforrásokat és figyelmen kívül hagyta a bányászat okozta súlyos szennyezést.

Miután 2014 végén több ezer hal pusztult el a tóban, a tartományi fővárosban, Oruróban lévő Műszaki Egyetem vizsgálatai alapján kiderült, hogy a tóban veszélyesen magas a nehézfémek, például a kadmium és az ólom mértéke.

Bolívia nemzeti bányászati kamarájának elnöke szerint azonban a bányászat hatásai elenyészőek a klímaváltozás hatásaihoz képest. Mint mondta, az üledék, amely miatt a Poopó mellékfolyói elsekélyesedtek, többnyire természetes üledék volt, nem pedig a bányászatból származó.

A folyamat visszafordíthatóságának reményében Evo Morales, Bolívia elnöke 140 millió dollárt kért az Európai Uniótól víztározó létrehozására és a tó mellékfolyóinak, többek között a Poopót a Titicaca-tóval összekötő Desaguadero kotrására.

Az elmúlt három évben a tó vizének csökkenése miatt több mint száz család adta el birkáit, alpakáit és lámáit, vált meg halászhálóitól és hagyta el a tó melletti falut, Untavit. Csak az idősebbek maradtak.