A republikánusok az amerikai-iráni kettős állampolgárságú foglyok szabadon bocsátásáról szóló iráni híreket megelégedettséggel fogadták, Barack Obama amerikai elnök Iránnal kapcsolatos stratégiáját azonban élesen bírálták.

Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke üdvözölte az amerikai foglyok szabadon bocsátását, de közleményében úgy fogalmazott: "majd meglátjuk, mekkora lesz ez a váltságdíj".

Ted Cruz, texasi szenátor - a vallásos jobboldal jelöltje az elnökjelöltségért folyó küzdelemben - Twitter-üzenetében üdvözölte a foglyok szabadon bocsátását, de csupán Szájed Abedini lelkipásztor nevét említette.

Donald Trump, a republikánusok legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa egy kampányrendezvényen fejtette ki álláspontját. Szerinte Iránnak most az atomalkuval, azaz a szankciók feloldásával, 150 milliárd dollár hullik az ölébe, s ezt az összeget arra használja majd fel, hogy folytassa atomfegyverek kifejlesztését. Trump megjegyezte azt is, hogy foglyokat azért bocsátották szabadon, mert ő nyomást gyakorolt Obama elnökre.

Három másik republikánus elnökjelölt-aspiráns is véleményt mondott a fejleményekről. Chris Christie, New Jersey állam kormányzója szerint az elnök az Iránnal kötött rossz megállapodások szakértője. Marco Rubio floridai szenátor szerint Washingtonnak nem kellene fogolycserékről megállapodást kötnie, mert ezzel csak bátorítja újabb foglyok bebörtönzését. Jeb Bush, volt floridai kormányzó pedig újabb szankciókat sürgetett Irán ellen. Bush ugyan üdvözölte az amerikaiak szabadon bocsátását, de azt mondta, hogy "olyan rezsimet legitimizáltunk, amely nem tanúsít érdeklődést a nemzetek közösségével való együttműködés iránt".

Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns szerint az Egyesült Államoknak nem szabad köszönetet mondania Iránnak sem a foglyok szabadon bocsátásáért, sem azért, mert teljesítette a nukleáris programjáról szóló megállapodást. Ezt azzal indokolta, hogy "ez a rezsim továbbra is fenyegeti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten".

A kampánykörúton lévő volt külügyminiszter egyúttal újabb szankciókat szorgalmazott a perzsa állam ellen. "Nagyon megkönnyebbültem, hogy az amerikai foglyok biztonságban hazatérnek Iránból. De Irán, a ballisztikus rakétaprogramjával változatlanul megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és ezt új szankciókkal és határozott állásfoglalással kell sújtani" - írta közleményében Clinton. Azt ígérte, ha novemberben őt választják meg az Egyesült Államok következő elnökévé, Iránnal kapcsolatos politikáját a "ne bízz és ellenőrizz" elve fogja vezérelni.

A demokraták két másik elnökjelölt-aspiránsa, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O'Malley volt marylandi kormányzó egyértelműen az amerikai-iráni viszonyban bekövetkezett javulásról beszélt. "Ezek a hírek azt jelzik, hogy a diplomácia még a világnak ebben a nagyon bizonytalan térségében is működik" - mondta újságíróknak Bernie Sanders. O'Malley pedig úgy reagált, hogy "emlékeztető republikánus elnökjelöltségre pályázóknak: a diplomácia többet ér, mint a szőnyegbombázás".