Az ukrán külügyminisztérium szerint Moszkva térségbeli tevékenysége ellentétes a nemzetközi joggal, és Ukrajna szuverenitásának megsértését célozza felségvizein és kizárólagos gazdasági övezetében a Fekete-tenger és az Azovi-tenger kontinentális talapzatán.

Ennek kapcsán a minisztérium felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul vessen véget jogellenes tevékenységnek, és adja vissza Ukrajnának jogos tulajdonát.

A Csernomornyeftyegaz november végén megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva elvontatta a vállat mintegy 25 milliárd rubel (mintegy 100 milliárd forint) értékű két tengeri fúróplatformját a Fekete-tengeren fekvő Odesszkoje kőolajlelőhelyről a Krím félsziget partjaihoz. Később azonban a Krím félszigeti vezetés tagadta, hogy az orosz tulajdonban lévő létesítményeket veszély fenyegette volna, és a platformok elvontatását műszaki okokkal indokolta.

A fekete-tengeri Odesszkoje és Bezimjannoje kőolajlelőhelyek Ukrajnától Oroszországhoz kerültek, miután a 2014. márciusi krími népszavazás követően Oroszország magához csatolta a félszigetet. Az Odesszkoje lelőhelyen kitermelt gázt jelenleg a Krímbe szállítják.

Petro Porosenko ukrán elnök korábban bejelentette, bírósághoz fordul a kőolajlelőhelyek visszaszolgáltatása ügyében. Vita tárgya az is, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalatnak a Csernomornyeftyegazzal szemben követelései állnak fenn - mondta októberben Volodimir Demcsisin ukrán energetikai és szénipari miniszter.

A Csernomornyeftyegaz gázvállalatot 1979-ben hozták létre. A Krím 2014-es Oroszországhoz csatolásáig a Naftohaz leányvállalata volt. Napjainkban pedig a Krími Köztársaság egyetlen kőolaj- és gázvállalata, amely a Fekete-tenger és az Azovi-tenger, illetve a Krím szárazföldi lelőhelyein folytat kitermelést.