Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Széteshet az EU az Európai Parlament elnöke szerint

Széteshet az Európai Unió, és támogatóinak nagyon erősen küzdeniük kell azért, hogy ez ne történjen meg - mondta egy keddi német lapinterjúban az Európai Parlament (EP) elnöke.

Martin Schulz a Die Welt című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy "az Európai Unió veszélyben van", mert a közösségen belül működnek bizonyos erők, amelyek szét akarják verni. Ezért senki nem tudja megmondani, hogy a mostani felépítésű EU túléli-e a következő tíz évet.

Az EU-nak van alternatívája, és le lehet bontani, de ez az alternatíva a "nacionalizmus Európája, a határok és a falak Európája", amelynek kialakulása pusztító hatással járna, hiszen ez a fajta Európa már többször "katasztrófába vezette a kontinenst" - mondta az EP német szociáldemokrata elnöke.

Úgy vélte: számos kormányra jellemző, hogy előbb megszavazza a szuverenitás valamely részének átruházását a közösségre, aztán panaszkodni kezd, hogy az EU megengedhetetlen módon beleavatkozik a nemzeti szuverenitásba, majd gátolja a közösség fellépését az adott ügyben, és éppen ezek a kormányok vetik az EU szemére, hogy nem oldja meg a gondokat. Ezért "nem csodálkozhat senki azon, hogy rossz az EU megítélése" - mondta Martin Schulz.

Hozzátette, hogy számos kormány visszafordul a "nemzeti gondolkodási mintázatok" felé, ami "végzetes", hiszen egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus, a kereskedelem vagy a nemzetközi bűnözés kihívásaival.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a német kancellárnak van-e világos elképzelése a menekültválság megoldásáról, azt mondta, hogy Angela Merkel és a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel azért küzd, hogy a válságot az EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország.

Arra a felvetésre, hogy miközben Németország hét másik uniós tagállammal 400 ezer törökországi menekült átvételéről folytat diskurzust, mások nem kívánnak részt venni ilyesmiben, Szlovákia és Magyarország pedig perel a kötelező kvótarendszer miatt, Martin Schulz hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések értelmében tagállamok szorosabbra fűzhetik az együttműködést, ha mások nem kívánják az adott ügy közösségi szintű kezelését. Schulz szerint egyes országok kivonják magukat a felelősség alól, és csak akkor sürgetik a szolidaritást, amikor a saját érdekeikről van szó.

Megjegyezte, hogy a menekültválságban azok az országok viselik a legtöbb terhet, amelyek a legtöbb pénzt fizetik be a közös uniós kasszába, így biztosan "intenzív vita" kezdődik majd EU-s finanszírozási kérdésekről.

Martin Schulz az interjúban a németországi viszonyokkal kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy Németország meg tud birkózni a menekültválsággal, de számos település valóban közelít a képességei határaihoz. Ugyanakkor a befogadandó menekültek létszámának felső határáról folytatott vita nem visz előre, mert rögtön felmerül a kérdés, hogy mi történjen a létszámkeret betelte után az országba belépő, védelemre szoruló emberekkel.

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) túlterheltségével, a több százerzes ügyhátralékkal és azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy regisztrált menedékkérők százezrei várakoznak arra, hogy hivatalosan benyújthassák menedékjogi kérelmüket, a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel koalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) politikusa bírálta a CDU-s szövetségi belügyminisztert, Thomas de Maiziere-t. A tárcavezető a tartományoktól évek óta érkező panaszok ellenére képtelennek bizonyult arra, hogy a felügyelete alá tartozó hivatalt alkalmassá tegye a menekültügyi eljárások felgyorsítására - mondta Martin Schulz. Hozzátette: a szövetségi belügyminiszternek sürgősen végre kell hajtania a kormányban már meghozott döntéseket a BAMF fejlesztéséről, és ha ezt "végre megteszi, akkor jobban mennek majd a dolgok" a BAMF-nál.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×