"Alapvetően differenciált, sokszínű a muszlim közösség, tévedés azt gondolni, hogy teljesen egységes. Megannyi helyről származnak, különféle nyelveket beszélnek, eltér az életkoruk, iskolai végzettségük és a politikai nézetük, és az európai társadalomba való integrálódásuk foka és szándéka is jelentősen különbözik. Ebből az is következik, hogy nem lehet egységesen kezelni európai szempontból, a megközelítésnek is differenciáltnak kell lennie - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja.

Az elmúlt hónapok tendenciáit figyelembe véve azt is látni kell, hogy az európai muszlim közösségen belül van egy olyan mag, amely könnyen radikalizálható és radikalizálódott is. Ennek okaira és a folyamatra jobban kell összpontosítani. Ugyanakkor arra a többségre is, amely nem radikalizálható és nem radikalizálódik, viszont őket sem lehet egységesen megközelíteni. Itt különösen az integrálódással kapcsolatos politikákra kell figyelni - hívta fel a figyelmet Csicsmann László.

Most sajnos olyan példákat látunk Európában, azok többnyire alapvetően negatívak. Elég, ha a közvélemény-kutatási adatokat nézzük. Az a holland példa, amit a 90-es években a szakirodalomban pozitívan említettünk: a multikulturalizmus mint elméleti modell itt valósult meg a gyakorlatban a legjobban, mára ez sem tekinthető pozitív példának. A brit és a francia példában is vannak problémák. Ugyanakkor mindig csak a negatívumot látjuk egy ilyen tragédia kapcsán, de egy franciaországi iszlámszakértő megjegyezte az elmúlt napokban, hogy a francia biztonsági szerveknél - rendőrség, hadsereg -, több francia muszlim dolgozik, mint ahányan az Al-Kaidához vagy az Iszlám Államhoz csatlakoznak, tehát ne becsüljük le a helyi kis pozitív példákat, és nem szabad általánosítani ebben a kérdésben - hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja.