Infostart.hu
eur:
372.16
usd:
338.97
bux:
138789.05
2026. november 20. péntek Jolán

Szijjártó: a NATO-nak déli fenyegetéssel is szembe kell néznie

Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy a NATO-nak nemcsak keleti, hanem déli fenyegetéssel is szembe kell néznie. A külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1 aktuális csatornának a NATO-tagországok külügyminisztereinek aznap kezdődött brüsszeli értekezletének eddigi tapasztalatai alapján azt mondta: már mindenki látja, hogy a déli fenyegetés legalább akkora, ha nem nagyobb, mint a keleti.

Elmondta: kedden azt vitatták meg, hogy a NATO mint szövetség, csatlakozzon-e ahhoz a nemzetközi koalícióhoz, amely a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet legyőzésére jött létre. Erről Szijjártó Péter szerint még hosszú vita várható. A magyar álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, a legmesszebbmenőkig támogatják: a NATO saját eszközeivel járuljon hozzá, hogy az észak-afrikai térségben a destabilizált régiók újra stabillá váljanak.

Szijjártó Péter kitért a NATO külügyminisztereinek döntésére is, miszerint az afganisztáni NATO-missziót - a korábbi tervektől eltérőn - legalább 2016 végéig fenntartják.

Ennek nyomán Magyarország is fenntartja - jelenleg több mint száztíz katonából álló - afganisztáni kontingensének létszámát. Emellett korábbi kötelezettségvállalásunknak megfelelően 2017 végéig évi 500 ezer dollárral (csaknem 150 millió forinttal) Magyarország pénzügyileg is támogatja az afganisztáni biztonsági erők kiképzését - fejtette ki Szijjártó Péter.

Hozzátette: Magyarország készen áll arra is, hogy a következő három évre vonatkozóan is megvitassák a pénzügyi támogatás fenntartását.

A külügyminiszter szerint Afganisztánban most olyan törékeny a helyzet, hogy ha most a NATO és partnerei kivonulnának a térségből, rosszabb lehetne a helyzet, mint a misszió kezdetén. Így a NATO afganisztáni missziójának meghosszabbításával milliós nagyságrendű migrációs hullámot akadályoznak meg - fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO és Oroszország kapcsolatai a NATO külügyminiszteri értekezletének következő ülésein lesznek napirenden. Hozzátette ugyanakkor: több kollégájához hasonlóan azt az álláspontot képviseli, hogy szükség van a transzatlanti közösség és Oroszország együttműködésére ahhoz, hogy a közös ellenséget, az Iszlám Államot le tudják győzni.

A NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácsülése kedden kezdődött Brüsszelben. Az első napon az atlanti szövetség külügyminiszterei döntést hoztak arról, hogy a NATO leállítja az Afganisztánban szolgáló katonáinak kivonását, mert a közép-ázsiai országban feszültté vált a biztonsági helyzet. Ez azt jelenti, hogy továbbra is mintegy 12 ezer fős kontingens folytatja Afganisztánban a helyi biztonsági erők kiképzését, mentorálását, és tanácsokkal szolgál az ország biztonságának megőrzéséért immár a fő felelősséget viselő afgán kormányerőknek.

A tanácskozás központi témái között szerepel még a jövő nyáron esedékes varsói NATO-csúcs előkészítése, a török-orosz konfliktus, valamint a keleti és déli fenyegetésekre adható válaszok megvitatása.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Nagy a baj a tőzsdéken, világszerte menekülnek a befektetők

Nagy a baj a tőzsdéken, világszerte menekülnek a befektetők

Masszív eladási hullámot láthatunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, a BUX index több mint 3 százalékot esett. Az amerikai tőzsdéken a pénteki nyitásban azonban megnyugvás látszik, a Dow index pluszba is került és Európában is mérséklődnek a mínuszok a záráshoz közeledve. Közben ma már nagyot esett az Anthropic, közel a jegyzésáron be lehet szállni ma a sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×