A bécsi parlament döntése értelmében október elsejétől az állam saját hatáskörben jelölhet ki befogadóhelyeket a bevándorlóknak. A törvény akkor alkalmazható, ha a tartomány vagy a járások nem teljesítik az előírt menekültkvótát vagy a befogadott menekültek száma nem teszi ki a helyi lakosok 1,5 százalékát. A kormány azért hozta meg ezt a törvényt, amely 2018-ig lesz érvényben, hogy mostantól könnyebben tudjon majd reagálni a menekültügyi helyzetre és gyorsabban ki tudja jelölni a szálláshelyeket.

Eddig a karintiai Althofen és Ossiach, a felső-ausztriai Steyregg, a salzburgi Bergheim és a stájerországi Leoben településen jelölt ki az állam menekültbefogadó szállásokat.

Werner Faymann kancellár tájékoztatása szerint eddig 60-65 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában. Az osztrák állam azzal számol, hogy az év végéig a kérelmek száma elérheti a nyolcvanezret is. Faymann elmondta: pillanatnyilag még ötszázan vannak sátrakban, ezért arra kérte azokat a településeket, amelyek még nem érték el a befogadási kvótájukat, hogy biztosítanak szállást a migránsoknak.

Faymann szerint nem jöhet létre olyan Európa, amelynek határai nyitottak az utazók számára, de amelyet ugyanakkor drótkerítéssel zárnak el a menekültek előtt. A kancellár úgy vélte, hogy jelenleg az unió külső határainak védelme és a menekültek elosztása a legfontosabb.

Éjfél óta ezren érkeztek Szlovénia felől a stájerországi határszakaszhoz, a Grazban, valamint a város környékén lévő befogadóhelyeken további több mint ezer embert látnak el.

A stájerországi rendőrségi vezető tájékoztatása szerint a menekülteket Szlovéniában buszokkal szállították a szlovén-osztrák határhoz, az emberek az utolsó métereket gyalog tették meg. A menekülteket a határnál ellenőrizték és regisztrálták, néhányan azonban hamisított dokumentumokkal próbáltak bejutni az országba, így őket nem engedték be Ausztriába.

A grazi központban a vöröskereszt képviselői arra panaszkodtak, hogy egyre nehezebb önkénteseket toborozni.