A neve mellőzését kérő diplomata kifejtette, hogy a jogi és természetes személyek ellen korábban elrendelt vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat függesztik majd fel, beleértve a nyugati sajtóban sokszor csak Európa utolsó diktátorának nevezett Aljakszandr Lukasenka államfőt is, akit jelenleg szintén ilyen büntetőintézkedések sújtanak. A diplomata elmondta, hogy négy olyan személy marad mindössze tiltólistán, akik korábban politikai indíttatású erőszakos bűncselekményekben voltak közvetlenül érintettek, emellett az országgal szemben érvényben lévő fegyverembargó is marad.

A brüsszeli forrás azt is hozzátette, hogy a döntés függ attól, hogy békésen zajlik-e majd a hétvégén az elnökválasztás, de semmi sem utal arra, hogy a kormányzat erőszak alkalmazására készülne; Lukasenkának ez nem áll érdekében, és valószínűleg oka sem lesz rá.

A magyar diplomácia álláspontja már hosszabb ideje az, hogy az Európai Uniónak valamilyen módon el kellene ismernie Minszk szerepét az ukrajnai konfliktusban való közvetítés terén. Lukasenka házigazdaként és közvetítőként lépett fel azokon az egyeztetéseken, amelyek Minszkben születtek német-francia segédlettel Kijev, Moszkva és kelet-ukrajnai szakadárok képviselői között, s amelyek a konfliktus politikai rendezését célozták meg.

A megállapodások értelmében a többi között Ukrajnának az év végére vissza kellene kapnia az ellenőrzést keleti határa fölött. Ezzel kapcsolatban a név nélkül nyilatkozó diplomata elmondta, hogy szerinte a minszki megállapodások "teljes végrehajtása nem fog megtörténni", s miután ez a feltétele az Oroszországgal szembeni uniós szankciók oldásának, arra számít, hogy a büntetőintézkedéseket az EU meg fogja hosszabbítani, ám ez csak januárban lesz esedékes.