Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák nemzeti bizottsága intézi. A testület 2012 decemberben nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy elszámolását, mivel a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta.

A legfelsőbb jogi ítélet értelmében Sarkozy választási költségeit nem térítette vissza az állam, s a volt elnöknek vissza kellett fizetnie azt a 153 ezer eurós (47,5 millió forintos) átalányt, amelyet valamennyi jelölt előzetesen megkapott, valamint a túlköltekezésnek megfelelő összeget büntetésként be kellett fizetnie az államkasszába.

Ezt helyette az őt jelölő párt, a volt Népi Mozgalom Uniója (UMP) - amely azóta Köztársaságiakra változtatta a nevét - tette meg, amely ellen emiatt eljárás indult. Az ügyben hivatali bizalommal való visszaélés gyanúja miatt Jean-Francois Copé, a párt korábbi vezetője és Catherine Vautrin pénztárnok ellen is eljárás indult.

Nicolas Sarkozyt is kihallgatták, s azt követően úgynevezett "jogi képviselővel rendelkező tanú" státusba helyezte az ügyészség. Ez a jogállás átmenetet jelent a gyanúsított és az egyszerű tanú státus között. Ez arra utalt, hogy voltak jelek, amelyek szerint Sarkozy törvényt sértett, de nem volt elég bizonyíték ahhoz, hogy meggyanúsítsák. A politikai életbe 2014 novemberében visszatért Sarkozy végül személyes vagyonából decemberben visszatérített több mint 360 ezer eurót a pártnak, s most meg is szűnt az ügyben az eljárás.

A túlszámlázást fedező állítólagos hamis számlák ügyében azonban folytatódik az ügyészségi vizsgálat, ez utóbbi ügyben múlt pénteken hallgatták ki a volt államfőt.