A 28 európai uniós országban a kiselejtezett számítógépek és egyéb elektronikus szemét csupán egyharmadát - 3,3 millió tonnát - kezelik szabályszerűen, az EU-ban érvényes irányelvek szerint.

A maradék 65 százalékot, amely 2012-ben mintegy 6,15 millió tonnát tett ki, rosszul hasznosítják újra, külföldre viszik, vagy egyszerűen eldobják. 1,5 millió tonnát exportálnak, 3,15 millió tonnát hasznosítanak újra nem megfelelő körülmények között Európában, 750 ezer tonnát értékes tartalma miatt összegyűjtenek, 750 ezer tonnát a kukákba dobnak - olvasható a CWIT nevű szervezet tanulmányában.

A CWIT (Leszámolás a Felesleges elektronikus és elektromos eszközök illegális kereskedelmével) szerint ez nemcsak környezetvédelmi problémát jelent az e-szemétből származó higany és ólom miatt, hanem gazdasági károkat is okozhat, mert így nagy értékű anyagok mennek veszendőbe.

"A tanulmány új betekintést enged egy növekvő gazdasági, egészségügyi és környezetvédelmi gondokat okozó problémába" - mondta David Malone, az ENSZ Egyetem (UNU) rektora, aki szerint sokkal jobban együtt kellene működnie az előállítóknak, a kereskedőknek, az újrahasznosító vállalkozóknak, a törvényhozóknak, a bűnüldöző hatóságoknak, a tudománynak és a segélyszervezeteknek.

A tanulmány elkészítésére az ENSZ több szervezete és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet adott megbízást, az Európai Unió pedig támogatást.

A WEE (Waste Electronical and Electric Equipment) szervezet vezetője, Pascal Leroy szerint "az elektroszemét alkotja a leggyorsabban növekvő szemétáramlatot a világon". A szakszerűtlen kezelést és az illegális kereskedelmet az Interpol információi szerint csak az esetek 0,5 százalékában büntetik.

2012-ben 1,3 millió tonna elektromos szemét és nagyrészt még működőképes számítógép hagyta el az Európai Unió államait be nem jelentett exportcikként. Európán belül a helyzet sokkal borúsabb: mintegy 4,7 millió elektromos szemetet szállítanak illegálisan ide-oda, ez a hivatalosan bejelentett mennyiség több mint tízszerese.

Eközben a nem megfelelő kezelés hatására 800 millió és 1,7 milliárd euró közöttire tehető a gazdasági kár.

A szakértői jelentés számos javaslatot tesz a probléma kezelésére. Ehhez tartozik a rendőrség, az államügyészségek és a bírók jobb képzése, a bűnüldözők információinak nemzetközi koordinálása is, de a tanulmány szerint a legfontosabb az uniós országok egységes irányelveinek megalkotása.