"Megállapodásra jutottunk bizonyos fegyvereladások felgyorsításáról, amelyek a múltban túl hosszú ideig tartottak" - közölte Kerry, miután tárgyalt az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamainak külügyminisztereivel.

Az amerikai diplomácia vezetője emellett leszögezte: "az Egyesült Államok és öböl menti arab szövetségesei felkészülnek a térség destabilizálására irányuló erőfeszítések ellensúlyozására".

Azt is elmondta, Washington a hírszerzési és kiképzési együttműködés fokozásában állapodott meg a GCC tagországaival (Szaúd-Arábia mellett Bahreinnel, az Egyesült Arab Emírségekkel, Kuvaittal, Ománnal és Katarral), továbbá tárgyaltak a rakétavédelem és a fegyverszállítások kérdéséről is.

John Kerry kijelentette, a tárgyalás résztvevői egyetértettek abban, hogy hozzá fog járulni a térség biztonságának növeléséhez, ha teljes mértékben átültetik a gyakorlatba az iráni atomprogramról szóló egyezségben foglaltakat.

Hálid bin Mohammed el-Atíja katari külügyminiszter korábban azt mondta, hogy: "Reménnyel telve tekintünk a nukleáris megállapodásra, amely a térség biztonságának és stabilitásának megőrzéséhez fog vezetni, és hangsúlyozzuk az Iránnal való együttműködés fontosságát a jószomszédi viszony, valamint a belügyekbe való beavatkozás tilalmának és a viták békés rendezésének elve alapján."

A tanácskozáson az iráni atomalku mellett a szíriai, az iraki és a jemeni helyzet is szóba került.

Az Irán legjelentősebb térségbeli ellenlábasának számító Szaúd-Arábia a nemrégiben Teherán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között megkötött egyezség egyik legfőbb bírálója. A legtöbb öböl menti ország aggódik amiatt, hogy a megállapodás enyhülést hozhat Teherán és Washington között, és bátorítja a perzsa államot térségbeli félkatonai szövetségeseinek támogatására.

A vitatott iráni atomprogramról szóló átfogó megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserébe a nemzetközi közösség legkorábban 2016-tól fokozatosan feloldja a perzsa állam ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat.

A többek által máris történelmi jelentőségűnek minősített megállapodást tizenhárom évi kölcsönös ádáz vádaskodás előzte meg. A nyugati hatalmak azzal vádolták Iránt, hogy titokban atomfegyverek kifejlesztésén dolgozott, míg a teheráni vezetés tagadta ezt.