2006. május 9. - Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország - az ENSZ BT állandó tagjai - és Németország külügyi igazgatói New Yorkban megállapodtak az Iránnal szembeni fellépésről. Megegyeztek, hogy Iránt válaszút elé állítják: vegye figyelembe, milyen előnyökkel járna, ha leállítaná urándúsító programját, és milyen szankciókkal kellene szembenéznie, ha továbbra is kitart a program mellett.

2006. július 31. - Az ENSZ BT 1696. számú határozatában felszólította Iránt, hogy augusztus 31-ig függessze fel az urándúsítást és az azzal kapcsolatos kutatásokat, ellenkező esetben gazdasági és diplomáciai szankciókkal kell szembenéznie. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök másnap elutasította a BT-határozatot és az abban kitűzött határidőt.

2006. december 23. - Az ENSZ BT elfogadta az Irán elleni szankciók bevezetéséről rendelkező, 1737. számú határozatát. Megtiltotta az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan sugárzó anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek elősegíthetik atom- és rakétaprogramjának fejlesztését, felhasználhatók urán dúsítására és feldolgozására, valamint nehézvíznek és atomfegyverek célba juttatására alkalmas rendszereknek az előállítására. A tilalom vonatkozott az ilyen anyagok és technológiák iráni importjára is. A BT-határozat befagyasztotta azoknak a vállalatoknak és magánszemélyeknek a vagyonát, amelyek, illetve akik részt vesznek az iráni nukleáris programban.

2007. január 22. - Válaszul a BT-határozatra Irán kitiltotta az ország területéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) listáján szereplő ellenőrök egy részét.

2007. március 24. - Az ENSZ BT 1747-es határozata megtiltotta Iránnak a fegyvervásárlást, egyszersmind elvárta, hogy a világ országai tartózkodjanak iráni fegyverek vásárlásától. Előírta továbbá az iráni atom- és rakétaprogramban érintett 15 újabb iráni tisztségviselő, valamint 13 újabb szervezet vagyonának befagyasztását, és utazási korlátozásokat is életbe léptetett az érintettekkel szemben. Másnap Irán részlegesen felfüggesztette együttműködését a NAÜ-vel.

2008. március 3. - Az ENSZ BT 1803-as számú határozatában a korlátozásokat kiterjesztette az olyan árucikkekkel való kereskedelemre is, amelyek kettős - polgári és katonai - célra is felhasználhatók. Egyúttal újabb 13 személlyel és 12 céggel bővítette a listát.

2008. június 23. - Az Európai Unió úgy döntött, hogy befagyasztjak Irán legnagyobb bankjának kinnlevőségeit, emellett az uniós országokba való beutazás és az azokban való működés tilalmával sújtja azokat a személyeket, illetve vállalatokat, amelyek megítélésük szerint kapcsolódnak az iráni nukleáris, illetve rakétaprogramokhoz.

2010. június 9. - Az ENSZ BT 1929. számú határozatában immár a negyedik átfogó szankciócsomagot fogadta el Iránnal szemben (a testület 15 tagja közül Brazília és Törökország voksolt nemmel, Libanon tartózkodott). A Kína és Oroszország támogatásának megszerzése érdekében "felpuhított" határozat megtiltott Iránnak "minden olyan tevékenységet, amely atomfegyvert célba juttatni képes ballisztikus rakétával kapcsolatos". A BT további lépéseket helyezett kilátásba újabb iráni bankok ellen, ha azok feltételezhetően nukleáris vagy rakétaprogramokhoz kapcsolódó tevékenységet folytatnak, nem engedélyezett Irán számára semmiféle befektetést bizonyos kényes tevékenységekbe - például az uránbányászatba -, s a fegyverembargót kibővítve megtiltotta minden olyan fegyver vásárlását, amely a súlyosabb kategóriákba esik. A BT újabb iráni személyiségeket és intézményeket is szankcionált.

2011. november 22. - Az Európai Unió kibővítette az Irán-elleni szankciókat; további mintegy kétszáz iráni személlyel és intézménnyel, testülettel, szervezettel, céggel egészítették ki az eddig is szankciókkal sújtottak listáját.

2012. október 15. - Az EU országok külügyminiszterei új korlátozó intézkedéseket fogadtak el, amely az iráni pénzügyi, energia- és távközlési szektort érintette elsősorban.

2013. november 24. A hatok csoportja, valamint Irán képviselői között lezajlott tárgyalások eredményeként létrejött egy hathónapos időtartamra szóló megállapodás. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit és semlegesíti a 20 százalékra dúsított készleteket. Vállalta továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői számára.

A hatok vállalták, hogy az elkövetkező hathónapos időszakban nem hoznak újabb szankciókat, amennyiben Irán betartja a megállapodásban foglaltakat. Ugyanakkor az amerikai kereskedelmi és pénzügyi korlátozások, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által életbe léptetett szankciók nagy részét nem függesztik fel a következő hat hónap során.

2014. január 20. - Az EU az Irán elleni uniós gazdasági szankciók részleges feloldásáról döntött, miután Teherán leállította az 5 százalékosnál nagyobb tisztaságú dúsított urán feldolgozását a nagyhatalmakkal 2013 novemberében kötött megállapodásnak megfelelően.