A per tárgya az volt, hogy vajon jogosultak-e adótámogatásra azok az ügyfelek is, akik nem szövetségi állami szinten, hanem a - műszaki problémái miatt elhíresült - országos HealthCare.gov online ügyfélablakon keresztül kötötték meg a biztosításukat. Egy elítélő verdikttel a legfelsőbb bíróság anyagi értelemben megsemmisítő csapást mérhetett volna a 2010-es törvényre, amelyet Barack Obama elnök fő belpolitikai vívmányának tartanak.

Ha a bíróság helyt adott volna a felperesek kifogásának, akkor legalább 34 állam 6,5-7,5 millió lakosa veszítette volna el az átlagosan 272 dolláros adókedvezményt, ami a kisjövedelműek számára megfizethetetlenné tette volna a biztosítási díjat. Ez destabilizálhatta, sőt, akár meg is buktathatta volna a törvényt.

"Több mint ötven olyan kongresszusi szavazás után, amely a törvény visszahívását vagy meggyengítését célozta, egy olyan elnökválasztás után, amely részben ennek a törvénynek a megóvásáról vagy eltörléséről szólt, sok kihívás után ez a törvény a legfelsőbb bíróság elé került - és a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvény megmarad" - jelentette ki Barack Obama a testület ítéletét üdvözölve.

"Öt évvel ezelőtt csaknem egy évszázadnyi fecsegés, több évtizednyi próbálkozás és egy évnyi kétpárti vita után végül kijelentettük, hogy Amerikában az egészségügyi ellátás nem kevesek kiváltsága, hanem arra mindenki jogosult" - tette hozzá az elnök.

A legfelsőbb bíróság által most lezárt ügy lényege az volt, hogy azokban a tagállamokban, amelyek nem nyitottak saját online "tőzsdét" (ügyfélablakot) - az 50-ből 34 volt ilyen, további 3 pedig szövetségi-tagállami "hibrid" rendszert hozott létre -, ezt a szerepet a szövetségi állam vállalta magára.

A törvény szövege szerint az adótámogatás azoknak jár, akik "az állam által alapított tőzsdén" kötötték meg biztosításukat. Az amerikai adóhatóság (IRS) álláspontja szerint az adótámogatás attól függetlenül jár az ügyfeleknek, hogy tagállami vagy szövetségi szinten szerződtek. A konzervatív csoportok által támogatott felperesek ezt vitatták, és azt állították, hogy ilyen kedvezmény csakis azoknak jár, akik tagállami tőzsdén kötötték meg biztosításukat.

Az egyébként 5-4 arányban konzervatív többségű, 9 tagú testületben a konzervatív John Roberts főbíró és Anthony Kennedy bíró a liberálisokkal szavazott. A döntés nyomán a kórházakat üzemeltető Tenet Healthcare Corp. részvényei 8,8 a Community Health Systems Inc. nevű cégé pedig 8,5 százalékkal növekedtek.

A Roberts által jegyzett indoklás szerint a kongresszus a vitatott törvényt az egészségbiztosítási piacok javításának és nem lerombolásának céljával fogadta el. A főbíró szerint a konzervatív felperesek érvei "erősek voltak", de leszögezte: "a jogszabály szövegösszefüggései és szerkezete arra köteleznek bennünket, hogy eltérjünk attól, ami egyébként a legtermészetesebb olvasata lenne a vonatkozó törvényi kifejezésnek".

Antonin Scalia konzervatív bíró különvéleményében úgy vélekedett, hogy az egészségügyi jogszabályt ezentúl nem Obamacare-nek, hanem SCOTUScare-nek kellene hívni. (A SCOTUS az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának angol neve, a Supreme Court of the United States rövidítése.)

A legfelsőbb bíróság immár másodszor ítélkezett az egészségügyi törvény ügyében. 2012-ben a legfelsőbb bíróság 5-4 arányban megerősítette a reform központi és egyben legvitatottabb elemét, a kötelező egyéni egészségbiztosítás bevezetését.