Hangsúlyozta, hogy a "politika természete ellen való" lenne az, ha pártja a koalíciós tárgyalások előtt "vörös vonalakat" jelölne ki. Azt azonban leszögezte, hogy az új választások kiírását csak akkor vennék fontolóra, ha minden más alternatívát kimerítettek.

Ahmet Davutoglu arról is beszélt, hogy amíg lehet, az AKP folytatni fogja a béketárgyalásokat a kurd fegyveresekkel, bármi legyen is a koalíciós tárgyalások kimenetele. A kormánypárt egyik lehetséges szövetségeseként a választásokon harmadik helyen végző Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) merült fel, de ez a jobboldali - jelenleg ellenzéki - tömörülés a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) 2012-ben elindított békefolyamat azonnali megszakítását követeli.

Davutoglu kedden - az eljárási rendnek megfelelően - benyújtotta lemondását, amelyet Recep Tayyip Erdogan elnök el is fogadott. Az államfő ugyanakkor arra kérte meg a miniszterelnököt, hogy maradjon hivatalban az új kormány megalakulásáig.

Az iszlamista gyökerű, konzervatív AKP szóvivője szerdán közölte, hogy a több mint 12 éve hatalmon lévő tömörülés még egyik ellenzéki párttal sem ült le konzultálni. Besir Atalay azt ugyanakkor "elképzelhetetlennek" nevezte, hogy az AKP nélkül, vagyis csak az ellenzéki pártok összefogásával alakuljon kormány.

Ezzel szemben Deniz Baykal, a voksoláson második helyen befutó balközép Köztársasági Néppárt (CHP) volt vezetője Erdogannal tartott találkozója után a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az államfő nyitott bármilyen koalíciós megállapodásra, még olyanra is, amelyből kimarad az AKP.

A kormánypárt társalapítójának számító Erdogan és Baykal szerdán több mint két órán tárgyalt egymással Ankarában, és ennek nyomán olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy az AKP a CHP-vel léphet szövetségre. Az AKP 258 helyet szerzett az 550 fős törvényhozásban, és ha ehhez hozzáadódna a CHP által begyűjtött 132 mandátum, az bőven meghaladná az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget, vagyis akár meg is valósulhatna Erdogan terve az elnöki rendszer bevezetéséről.

A vasárnap tartott parlamenti választásokon az AKP a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg, vagyis kilenc százalékponttal kevesebbet, mint 4 évvel ezelőtt. Rajta kívül még a Köztársasági Néppárt (25 százalék), a Nemzeti Cselekvés Pártja (16,3 százalék) és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (13,1 százalék) került be a törvényhozásba.