Magyarországnak összesen 1134 alapvetően szíriai és eritreai menekültet kellene ideiglenesen befogadni a következő két évben az Európai Bizottság védelemre szoruló migránsok EU-n belüli áthelyezését és EU határain kívülről történő áttelepítését célzó szerdán elfogadott javaslatai értelmében.

A brüsszeli testület két héttel a nagy vihart kavart migrációs stratégia elfogadása után szerdán jelentette be az első jogalkotási javaslatokat a csomag végrehajtására. A Bizottság a következő két évben a tagállamok közötti szolidaritás jegyében és az uniós alapszerződés erre vonatkozó paragrafusa alapján összesen 40 ezer szíriai és eritreai menekültnek a tagállamok között jogilag kötelező áthelyezésére terjesztett elő javaslatot. A 40 ezer fő körülbelül 40 százaléka azoknak az elvileg nemzetközi védelemben részesítendő menekülteknek, akik 2014-ben illegális módon az olasz és a görög határon keresztül jutottak be az Európai Unióba.

A Bizottság javaslata az EU-szerződés azon cikkén alapul, ami szükséghelyzetekben lehetővé teszi a szolidaritási mechanizmus alkalmazását. Brüsszel megítélése szerint az a tény, hogy Olaszországba 2014-ben az előző évhez képest 277 százalékkal, Görögországban pedig 153 százalékkal megnőtt az illegális határátlépők száma, olyan szükséghelyzetet teremtett, ami alapján a többi tagállamtól kérhetik, hogy kötelező jelleggel vegyék ki részüket a menekültek elosztásából.

Dmitrisz Avramopulosz, menekültügyi biztos szerint a 40 ezer fő a legkisebb létszám, ami még segít Olaszországnak és Görögországnak, és a legtöbb, ami a Bizottság megítélése szerint a többi tagállam számára még vállalható.

Mivel Olaszország és Görögország haszonélvezője lenne a szolidaritási lépésnek, Nagy-Britannia, Írország és Dánia pedig szerződés adta jogával élve kimarad belőle, a 40 ezres létszámon végül csak 23 uniós tagállamnak kellene osztoznia. Feltéve persze, hogy a Tanácsban - ahol a tagállami szavazatok minősített többsége szükséges a jóváhagyáshoz - nem vérzik majd el a javaslat. Az Európai Parlamenttel csak konzultálni kell a jogszabályról.

A Bizottság által alkalmazott kritériumok figyelembevételével kialakított elosztási kulcs alapján Magyarországnak 827 főt kellene befogadnia (496 főt Olaszországból, 331 főt pedig Görögországból). A javaslat alapján ugyanis az olaszoktól 24 ezer, a görögöktől pedig 16 ezer menekültet vennének át a tagállamok, akiket előzőleg helyben már nyilvántartásba vettek, és akiktől ujjlenyomatot vettek. Ilyenformán a már előzetesen megszűrt menedékkérők jöhetnének Magyarországra, ahol formailag lefolytatnák a menedékjogi eljárást, a menedékjogi kérelem benyújtásától kezdve annak elbírálásáig.

Bizottsági források a BruxInfo kérdésére megerősítették, hogy mivel a javaslat nem csorbítja a tagállamok menekültügyi eljárás lefolytatását érintő hatásköreit, a magyar hatóságoknak elvileg lehetőségük lesz a "kvóta" részét képező menekültek elutasítására is, amennyiben nem felelnek meg a kritériumoknak. Más kérdés, hogy nem is küldhetnék vissza őket Olaszországba vagy Görögországba, és mivel a nemzetközi jog alapján Szíriába vagy Eritreába sem, végső soron be kellene fogadniuk őket.

Dmitrisz Avramopulosz cáfolta, hogy a Bizottság menekültkvótákat állapított volna meg, ezek ugyanis érvelése szerint azt jelentenék, hogy a tagországok egy adott létszám fölött már nem fogadhatnának be több menekültet. Azért szírekről és eritreaiakról van szó, mert a Bizottság szerint e két nemzet fiai felelnek meg annak a kritériumnak, amely szerint a menedékjogi kérelmek kedvező elbírálásának aránya legalább 75 százalék kell, hogy legyen az EU átlagában.

A Magyarországon elhelyezendő menekültek alapesetben 5 évig maradhatnának, bár azt konkrétan a magyar hatóságok dolga lesz megszabni, hogy a védelem melyik válfajában (menekült, menedékes vagy kiegészítő védelem) részesítik őket. Miként a Schengen-térségen belül mások is, a papírjaik megszerzése után maximum 3 hónapig törvényesen tartózkodhatnak más tagállamokban is, de ha ezt az időhatárt túllépnék, akkor visszaküldhetik őket Magyarországra.

Az ideiglenes áthelyezési mechanizmus költségeinek finanszírozására az Európai Bizottság plusz 240 millió eurót kíván a tagállamok rendelkezésére bocsátani az EU költségvetéséből. A 40 ezres létszámmal számolva ez praktikusan minden egyes befogadott menekült után 6 ezer eurós fejpénzt jelentene.

További részletek a BruxInfo cikkében.