A Szíria középső részén fekvő Palmüra az ókorban kiemelkedő jelentőségű település volt. "Palmüra történelme a kulturális egybeolvadás és a nemzetközi nyitottság története" - magyarázta Markus Hilgert, a berlini Elő-ázsiai Múzeum igazgatója a dpa német hírügynökségnek. Az UNESCO által 1980-ban a világörökség részévé nyilvánított város azon az egykor fontos kereskedelmi útvonalon található, amely Kínát, Indiát és Perzsiát a földközi-tengeri térséggel kötötte össze.

Palmüra az időszámítás kezdete utáni első évszázadokban élte fénykorát. A különböző kulturális hatások - többek között a hellenisztikus, a római, a perzsa és a mezopotámiai - egy egészen sajátos stílussá forrtak ott össze. "Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a multikulturalizmus mai találmány" - mondta Hilgert. "Palmüra példáján azonban látni lehet, hogy már jóval korábban is létezett" - tette hozzá az igazgató.

A legendás uralkodónő, Zénobia a 3. században vette át a város ügyeinek irányítását és hatalmát egészen Egyiptomig terjesztette ki. Így lett a királynő a Római Birodalom ellensége, Aurelianus római császár 272-es hadjárata pedig végül Palmüra összeomlásához vezetett. Az ókori romváros napjainkban a világ egyik legismertebb történelmi helyszíne.

A Palmüra egykori sugárútja mentén fennmaradt épületegyüttes, valamint a Baal templom és a mai napig álló amfiteátrum, illetve a sír-és kegyhelyek kiemelkedő jelentőségű kulturális műemlékek.

Ha az Iszlám Állam lerombolná Palmürát, az "pótolhatatlan veszteség lenne az emberiség történetében" - vélekedett Hilgert. A múzeumigazgató hangsúlyozta, hogy a sivatagi város nemcsak a lakosság identitásának képezi szerves részét, hanem Szíria egyik fontos idegenforgalmi célpontja is.