Petro Porosenko elnök jelentette be kedden, hogy megtámadták a kormányerők kelet-ukrajnai központját, valamint a környező lakóépületeket, és hozzátette, a támadásnak sok sebesültje van a katonák és a civilek körében is. Az AFP francia hírügynökség ukrán hivatalos közlésre hivatkozva azt írta, hogy a főhadiszállást ért támadásban legalább hat civil vesztette életét. A rakétákat a szakadárok által megszállt Horlivka városának környékéről lőtték ki.

Változatlan hevességgel folyó összecsapásokról számolt be kedden Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője: az elmúlt huszonnégy órában hét ukrán katona esett el és 23 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcokban. Szeleznyov tájékoztatása szerint az elmúlt egy napban az oroszbarát szakadár erők 87-szer lőtték az ukrán katonák állásait, 30-szor pedig lakott területek ellen intéztek támadást.

Az ukrán elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök szerdán tárgyalóasztalhoz ül a fehéroroszországi fővárosban, Minszkben, hogy megpróbáljanak tető alá hozni egy tűzszüneti megállapodást.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kedden Kijevben kijelentette, hogy a békés rendezés Oroszország politikai akaratától függ. Véleménye szerint Moszkvának utasítania kell a donyecki és a luhanszki szakadárokat, hogy hagyjanak fel a konfliktus további mélyülését okozó támadásaikkal.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője kedden arról beszélt, hogy az Oroszországra gyakorolt szankciós nyomás és a kilátásba helyezett fegyverszállítások teszik ingataggá a helyzetet Ukrajnában. Peszkov az amerikai elnöknek arra a washingtoni kijelentésére reagált, hogy Oroszország politikai és gazdasági elszigeteltsége erősödni fog, amennyiben Moszkva nem változtat Ukrajna-politikáján.

Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára kedden úgy fogalmazott, hogy Oroszország még akkor is folytatja a diplomáciai erőfeszítéseket a válság megoldására, ha az Egyesült Államok megkezdi a fegyverszállítást Ukrajnába.

Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Oroszország több régiójában, valamint a tavaly március végére Ukrajnától elcsatolt Krímben is hadgyakorlatok kezdődtek.

A The Washington Times című amerikai lap arról számolt be, hogy a Pentagon katonai szakértők küldését készíti elő Ukrajnába, hogy segítsenek az ukrán Nemzeti Gárda tagjainak kiképzésében a fokozódó kelet-ukrajnai harcok miatt. Az újság hétfői számában arról számolt be, hogy az amerikai szakértők a tervek szerint márciusban kezdik meg az ukrán Nemzeti Gárda 600 katonájának kiképzését.

A Pentagon döntésének közzététele egybeesett Merkel washingtoni látogatásának napjával. A német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón Barack Obama amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának az egyik lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések. Az elnök leszögezte, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel, és az esetleges fegyverszállítás célja nem Oroszország legyőzése, hanem az ukrán védelmi erőfeszítések támogatása.

Merkel helyi idő szerint hétfőn este Kanadában kijelentette, hogy az ukrán válságot katonai eszközökkel nem lehet megoldani, és reményét fejezte ki, hogy diplomáciai úton viszont sikerül rendezni a konfliktust. A német kancellár Washingtonból érkezett Kanadába.

Tomasz Siemoniak lengyel nemzetvédelmi miniszter kedden kijelentette, Lengyelország nem tervezi, hogy nehézfegyvereket, Grom légvédelmi rakétákat, harckocsikat vagy hasonló hadfelszerelést szállítson Ukrajnának, nem zárta ki ugyanakkor a lengyel és az ukrán hadiipar együttműködését. Siemoniak a Gazeta Wyborcza című lengyel napilapban kedden megjelent interjúban emlékeztetett, hogy vezető lengyel politikusok, köztük Bronislaw Komorowski államfő és Grzegorz Schetyna külügyminiszter nemrég kinyilvánították: Varsó nem ellenzi, hogy lengyel cégek üzleti alapon fegyvert adjanak el Ukrajnának.

Leállt az Ukrtelekom ukrán távközlési vállalat szolgáltatása az Oroszország által tavaly márciusban elcsatolt Krím félszigeten, a vállalat szóvivőjének közlése szerint azért, mert keddre virradó éjszaka a krími fővárosban, Szimferopolban fegyveresek megszállták az ukrtelekom helyi irodáját, és lekapcsolták a kábeles összeköttetést a félsziget és Ukrajna többi része között.

Megszavazta az ukrán parlament kedden Vitalij Jarema leváltását a főügyészi posztról. Sajtójelentések szerint Porosenko elnök elsősorban a Majdan-tüntetők ellen elkövetett erőszakcselekmények kivizsgálásának lassúsága miatt volt elégedetlen a főügyésszel. Eredménytelen volt Jarema vezetése alatt az ügyészség a korrupciós ügyek, köztük az eltávolított volt államfő, Viktor Janukovics és környezete korrupciós ügyeinek feltárásában és bíróság elé vitelében is.