Infostart.hu
eur:
365.68
usd:
324.82
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta

Jacenyuk újabb milliókat kért "falazásra"

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök újabb hat millió eurót kért kormányától az ukrán-orosz határ védelmi képességének erősítését célzó Fal nevű projekt megvalósítására a kabinet szerdai ülésén.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a kormány már elkülönített 235 millió hrivnyát (1 hrivnya = 19 forint) a projekt megvalósítására, amely összesen az előzetes számítások szerint 20 milliárd forintnyi összegbe fog kerülni.

Jacenyuk ismételten leszögezte, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése csak akkor valósulhat meg, ha Ukrajna helyreállítja ellenőrzését államhatára fölött. "A béketerv nem valósítható meg nyitott határok mellett. Ezt Oroszország aláírta, és köteles teljesíteni. Az ukrán fél a maga részéről kész biztosítani az ellenőrzést államhatára fölött, ha az orosz hadsereg nem lövi tovább az ukrán határőröket" - jegyezte meg a kormányfő utalva a Kijev, Moszkva, a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták és az EBESZ képviselőinek szeptemberi minszki tanácskozásain született egyezségekre.

Szeptember 25-én Petro Porosenko ukrán elnök elrendelte a teljes ukrán-orosz határ átmeneti lezárását a gyalogos és járműforgalom elől a szárazföldi és tengeri átkelőkön egyaránt. Utasította továbbá a kormányt, hogy egyoldalúan végezze el az ukrán-orosz határ demarkációját, azaz helyének pontos kijelölését.

Jacenyuk szeptember elején jelentette be, hogy Ukrajna hozzálát a Fal megvalósításához, vagyis Ukrajna teljes orosz határának elkerítéséhez. A Kijevtől északkeletre lévő Csernyihiv megyében akkorra már megkezdték az orosz-ukrán határ erősítését, elsőként árkok ásásával.

Az Interfax Ukrajina hírügynökség jelentése szerint a Fal ötlete Ihor Kolomojszkij dnyipropetrovszki kormányzótól származik, aki ezzel még júniusban állt elő. Az elnöki hivatalnak általa átadott műszaki tervben a két állam közötti, 1920 kilométer hosszú határszakaszon részben olyan különleges fémből készült drótkerítéseket húznának fel, amelyeken állítólag páncélozott járművek sem képesek áthatolni. A kerítés mentén mély és széles árkokat is ásnának, valamint a kerítés fölötti szögesdrótba áramot vezetnének. Az árok és a kerítés közötti területen jelző, illetve gyalogsági aknákat telepítenének.

A kormánytól kiszivárogtatott tervek alapján a határ egyes részeit a két méter mély, négy méter széles vizes árkokon kívül elektromos érzékelőkkel és különböző erődítményekkel is védenék.

A határ menti védelem kiépítését két szakaszban végeznék. Először azokon a határszakaszokon, amelyek az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt állnak, vagy
is a Csernyihiv, Szumi, Hakiv és részben Luhanszk megyék oroszországi határánál. A jelenleg oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donyeck és Luhanszk megyei területeken azután kezdenék meg az építkezést, miután visszaszerezte Ukrajna ellenőrzését az ottani határszakaszon.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×