Az orosz külügy közleményében azt írta, hogy "az Európai Tanács közelmúltbeli brüsszeli ülésén az EU tagországainak vezetői csöndben megállapodtak arról, hogy visszavonják a belső elnyomásra felhasználható eszközök (ukrajnai) exportjának tilalmát. (A lépés) katonai technológiák és eszközök (exportjára) is kiterjed."

Az Európai Unió még február 20-án, a kijevi Függetlenség terén (Majdanon) folyó tüntetésekkel kapcsolatban tiltotta be minden olyan eszköz eladását Ukrajnának, amely "belső elnyomásra, tüntetések leverésére, tömegoszlatásra vethető be". A lépés hátterében az állt, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán elnök bevetette a karhatalmat a távozását követelő tömegek ellen, az erőszakban több mint száz ember életét vesztette.

Janukovics néhány nappal később elmenekült Kijevből, a parlament - Oroszország által vitatott körülmények között - pedig leváltotta őt.

Az orosz külügy szombati közleményében azt írta, hogy az exporttilalom feloldása "kettős mércéről tanúskodik" az EU részéről. A közlemény egyúttal felszólította az uniós tagállamok illetékeseit, hogy "cselekedjenek józanul", léptessék ismét életbe a tilalmat, és "ne Washington utasításait kövessék" az ukrán válsággal kapcsolatban.

Az Egyesült Államok és más nyugati államok többször azzal vádolták Moszkvát, hogy fegyverrel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, illetve a határ mentén az orosz hadsereg is lövi az ukrán biztonsági erőket, amelyek a felkelőktől próbálják visszaszerezni az azok által a február végi hatalomváltást követően elfoglalt területeket.

Ezzel szemben Moszkva azt állítja, hogy az ukrán fegyveres erők saját lakosságuk ellen folytatnak harcot az ország keleti részén. Oroszország többször is a kijevi hatóságok által "terrorellenes műveletnek" nevezett akció beszüntetésére szólított fel.