Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Ujhelyi az Európai Bizottsághoz fordul az uniós támogatások ügyében

Írásbeli kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője az uniós támogatások ügyében kedden - tudatta közlemény útján a politikus hivatala.

Ujhelyi arra vár választ, hogy pontosan hol tartanak a megkezdett vizsgálatok, vannak-e már részeredmények, mi indokolja a kifizetések átmeneti leállítását, a magyar kifizető rendszer mely részeit tartja kifogásolhatónak a brüsszeli testület. Ezen kívül a szocialista képviselő arról is pontos tájékoztatást szeretne kapni, hogy mikor nyújtott be utoljára Magyarország uniós támogatást igénylő számlát, mikor történtek az utolsó utalások, és mikorra várható, hogy ismét megindulnak a kifizetések.

"Az Európai Unió átláthatóságra és tisztességes, egyenlő eljárásra vonatkozó szabályait a magyar kormánynak is be kell tartania. Azt azonban el kell kerülni, hogy Orbán Viktor és kormányának tudatos gátlástalansága vagy tudatlan hibája miatt a magyar embereket, a magyar vállalkozókat büntessék" - hangsúlyozza közleményében a politikus. Kommünikéjében Ujhelyi István úgy véli, a magyar kormány pökhendi módon megszegi az európai szabályokat és minden forrást a saját ellenőrzése alá akar vonni.

Kedd reggel a 444.hu hírportál arról számolt be, hogy Magyarország április óta egyetlen számlát sem küldött ki Brüsszelbe; az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. Erre reagálva a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága közölte: április 15-e óta a brüsszeli testület 30 alkalommal utalt át Magyarországnak összesen 1,3 milliárd eurót.

Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szóvivője korábban tudatta, hogy Brüsszel szerint az uniós támogatások fogadására kialakított új rendszer papíron elfogadhatónak tűnik, de a bizottság biztosítékot szeretne kapni a támogatások elosztását ellenőrző magyarországi főigazgatóságtól, az EUTAF-tól; az április 15. előttről származó számlákat minden további nélkül kiegyenlítik, a kifizetéseket Brüsszel hivatalosan nem állította le, így Magyarország, ha úgy látja jónak, április 15. utáni számlákat is küldhet.

Az MTI megkeresésére Shirin Wheeler kedden közölte: az EUTAF értékelését megkapták, és jelenleg is vizsgálják. Wheeler azt is tudatta, hogy július 16-án az a jelentés is megérkezett a Magyarországról Brüsszelbe, amelyik az úgynevezett közreműködő szervezeteknek az irányító hatóságokba való integrálását elemzi. Ez az, ami április 15-én történt.

A szóvivő válaszából az is kiderül, hogy a bizottság ellenőrei a közelmúltban helyszíni vizsgálatokat is végeztek. Az összegyűjtött információk és az intézkedések hatásának elemzése folyamatban van, és segíthet, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződjünk arról, hogy az új irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyan és a szabályokkal összhangban működik - közölte az MTI-vel Wheeler.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×