Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Moszkvai állítás szerint nem észleltek rakétaindítást az utasszállító katasztrófája idején

Az orosz védelmi tárca hétfői közlése szerint nem észleltek rakétaindítást a maláj utasszállító múlt csütörtöki kelet-ukrajnai katasztrófája idején.

A bejelentés szerint az ezzel kapcsolatos dokumentumokat még hétfőn a nemzetközi szakértők rendelkezésére bocsátják, akárcsak azokat az anyagokat, amelyek szerint - mint Moszkva állítja - a maláj utasszállító közelében, attól 3-5 kilométeres távolságra egy ukrán harci gép - feltételezhetően egy SzU-25-ös vadászbombázó - repült: észlelték, ahogy a vadászgép a maláj utasszállító irányában emelkedik. Az orosz védelmi tárca erre magyarázatot követelt Kijevtől.

A SzU-25-ös rövid idő alatt elérheti a tízezer méteres magasságot, fegyverzetében általában megtalálhatók az R-60-as levegő-levegő rakéták, amelyek akár 12 kilométeres távolságról is leküzdhetik a megadott célpontot.

Igor Makusev altábornagy, az orosz légierő vezérkari főnöke a moszkvai védelmi tárca szituációs központjában tartott sajtóértekezleten emlékeztetett arra: korábban Kijev hivatalosan azt közölte, hogy "az esemény idején a körzetben nem voltak ukrán katonai gépek", ami az orosz tábornok szerint nem felel meg a valóságnak.

A Reuters brit hírügynökség szerint orosz részről kérik Washingtont, hogy ossza meg Moszkvával, illetve a nemzetközi közösséggel azokat a műholdfelvételeket, amelyeken rakétaindítást észleltek, amennyiben rendelkeznek ilyenekkel.

Az orosz légtérellenőrzés most nyilvánosságra hozott adatai szerint a maláj Boeing-777-es utasszállító - miután átrepült Donyeck felett - 14 kilométerre eltért a kijelölt útiránytól, majd megpróbált korrigálni, de erre már nem volt ideje - közölte Andrej Kartopolov altábornagy, az orosz vezérkar hadműveleti főcsoportfőnökségének vezetője. A tábornok szerint a lázadók ellenőrizte körzetek közelében az adott időszakban 3-4 BUK légvédelmi rakétaüteg mozgott, hatótávolságuk 35 kilométer, és 22 kilométeres magasságig képesek leküzdeni a célt. A július 17-én - a katasztrófa napján - az orosz szputnyikok felvételei szerint Luhanszk körzetéből eltűnt a BUK, de az indítóállást felfedezték egy másik képen, Donyecktől 50 kilométerre keletre, Sahtyorszktól nyolc kilométerre délre.

Cáfolta az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt is, hogy BUK - NATO-kódnevén SA-11 - típusú légvédelmi rakétarendszereket vagy bármilyen más fegyvert szállított volna a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistáknak.

A Malaysia Airlines Boeing 777-es utasszállító gépe 298 utassal a fedélzetén július 17-én zuhant le Hrabove település közelében a kelet-ukrajnai donyecki területen.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×