Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Megszületett a BT-határozat a maláj gép ügyében

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn egyhangúlag határozatban ítélte el a maláj utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai megsemmisítését, és egyúttal felszólította a területet uraló szakadár fegyveres csoportokat, hogy biztosítsanak biztonságos és korlátlan hozzáférést a tragédia helyszínéhez egy független nemzetközi vizsgálat számára.

A határozat tervezetét Ausztrália nyújtotta be a világszervezet fő biztonságpolitikai döntéshozó testületéhez, amely maga is 37 állampolgárát veszítette el az incidensben. A határozat sürgette az elkövetők felelősségre vonását, valamint azt, hogy minden állam működjön együtt a felelősség megállapítására irányuló erőfeszítésekkel.

Az ENSZ-ben a hétvégén intenzív tárgyalások folytak annak érdekében, hogy Oroszországot rávegyék a határozat szövegével szembeni kifogásainak feladására. Moszkva azt szerette volna elérni, hogy az ukrán hatóságok helyett a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) vezesse a vizsgálatot. Az orosz igény ugyanilyen formában ugyan nem jelent meg a BT által elfogadott dokumentumban, de az ENSZ szakosított szervezete, az ICAO szerepe említésre került benne.

Petro Porosenko ukrán elnök a BT-ülést megelőzően bejelentette, hogy kész felajánlani az incidensben a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedett Hollandiának az ügy felderítésének irányítását.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata csütörtökön zuhant le a kelet-ukrajnai Donyeck megye szakadárok kezén lévő részében, a gépen tartózkodó 298 ember - közöttük 193 holland állampolgár - életét vesztette.

Kijev szerint a gépet légvédelmi rakétával, vélhetően egy Buk típusúval találták el, és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, valamint Oroszországot teszi felelőssé a katasztrófáért. Moszkva és a szakadárok tagadják, hogy közük lenne az esethez.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×