Infostart.hu
eur:
373.82
usd:
340.41
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Berényi: a felvidéki magyarság megmaradását célzó lépések felkarolásával segíthetne az új szlovák államfő

A vasárnap beiktatandó új szlovák államfő, Andrej Kiska azzal segíthetne leginkább a helyi magyar közösségnek, ha elismerné a felvidéki magyarság megmaradását célzó lépések legitimitását, és maga is felhívná azokra a figyelmet - jelentette ki Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke újságírók előtt szombaton Pozsonyban.

A felvidéki magyar párt Országos Tanácsának (OT) ülését követően tartott sajtótájékoztatón Berényi József elmondta: az MKP nyilatkozatban gratulált választási győzelméhez Andrej Kiskának, és ebben a dokumentumban reményüket fejezték ki, hogy Kiska államfőként hozzájárul majd a felvidéki magyarság létszámcsökkenésének megállítását célzó lépések megvalósításához.

"Ha egy köztársasági elnök azt mondaná, hogy vegyük figyelembe, hogy a magyarok igényei legitimek, mert nem az ország szétverését szolgálják, hanem önmaguk megmaradását, akkor óriásit segítene" - fejtette ki Berényi József.

Az MKP elnöke szerint az új államfőtől joggal várható el, hogy felhívja a figyelmet a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának a közösségre gyakorolt veszélyére, mivel ha ezt nem teszi, akkor az annyit jelent, hogy egyetért azzal, s úgy érzi, miszerint "jól van ez így." Berényi újságírói kérdésre elmondta: ha a leendő új államfő részéről erre igény mutatkozik, nagyon szívesen megtárgyalnák vele az úgynevezett kisebbségi minimum (egy, a felvidéki magyarság helyzetét értékelő, s e közösség megmaradását célzó lépéseket összegző dokumentum) célkitűzéseit is, ám erre Andrej Kiska a múltban nem mutatott igényt.

A sajtótájékoztatón az MKP által készített autonómiatervezet iránt érdeklődő újságírói kérdésre Berényi azt mondta: minden eszközt "figyelembe akarnak venni", ami a felvidéki magyarság asszimilációs folyamatának megállításában segíthet, s az autonómia minden formája ilyen. Az autonómiatervezetük nyilvánosságra hozatalának időpontját és helyszínét az MKP politikusa egyelőre nem kívánta pontosítani.

Az MKP OT szombaton tartott ülésén a résztvevők a felvidéki magyar párt eredményeit értékelték a novemberi megyei, a márciusi államfő- valamint a májusi európai parlamenti választásokon, s megállapították, hogy mindhárom választás esetében eredményük sikerként könyvelhető el.

"Jó alapjaink vannak arra, hogy 2016-ban bekerüljünk a parlamentbe, de addig még egy nagy kihívás van előttünk, s ez a helyhatósági választás" - hangsúlyozta Berényi, hozzátéve: célkitűzésük, hogy a novemberi helyhatósági választáson a párt megőrizze jelenlegi pozícióit.

Kifejtette: a magyarok lakta déli régióban a kisebb települések mellett a városokban is szeretnének jó eredményeket elérni. A városok közül Dunaszerdahely és Révkomárom lesz számukra a kulcsfontosságú, Révkomáromban magyar polgármestert szeretne a város élére juttatni az MKP.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×