A Le Parisien címlapján a pártelnök fotója, s rajta az "ősrobbanás" felirat olvasható. A fővárosi napilap szerint a választási eredmény alapjaiban fogja átrendezni a francia belpolitikai életet.

A Les Échos című gazdasági lap "francia kivételként" értékelte címlapján a szélsőjobboldal győzelmét.

A Le Figaro a francia politikusok által vasárnap este leggyakrabban használt földrengés szót tette címlapjára. A konzervatív napilap a baloldali Libération szerkesztőségi írásához hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy előre látható volt az alacsony részvétel, a francia szélsőjobboldali győzelem, az euroszkeptikus pártok európai megerősödése, valamint a francia szocialisták veresége és a jobbközép megalázása, mindez sokként hatott Franciaországban.

Az eredmény pedig minden politikai és gazdasági magyarázat mellett a Le Figaro szerint Marine Le Pen személyes győzelme, akinek sikerült egy új stílussal hatásosan megváltoztatni az FN-ről kialakult "ördögi" képet. Ezenkívül Alexis Brézet főszerkesztő véleménye szerint azt is bebizonyította Le Pen most először, hogy meg tudja szerezni a hatalmat és kormányzásra is képes. Szerinte ezzel hosszú távra destabilizálta az eddig kétpólusú francia belpolitikai rendszert.

A Libération szerint az EP-választások eredménye általában nincs jelentős hatással a belpolitikai helyzetre, de ezúttal az eredmény arra utal, hogy az FN meggyökeresedett és idegengyűlölő nézetei tartósan teret nyertek Franciaországban. Az eredmény a baloldali lap szerint a hagyományos jobboldalt is próbatétel állítja: tovább játszik-e a tűzzel a szélsőjobboldali szavazók elhódítására vagy pedig egyértelműen elhatárolódik az FN-től. A lap szerint ugyanis ezen a politikai választáson múlik a legnagyobb ellenzéki párt, az UMP jövője.

A szerkesztőségi írást jegyző Eric Decouty arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a szocialistáknak nem sikerül visszatalálniuk a választóikhoz, akkor három év múlva megismétlődhet a 2002-es elnökválasztás második fordulója, amelybe a jobboldal és a szélsőjobboldal akkori jelöltje, Jacques Chirac és Jean-Marie Le Pen jutott be. A baloldali lap szerint Marine Le Pen és a többi euroszkeptikus párt sikere komoly csapást jelenthet az európai gondolatra. "A vírus, amely évek óta fertőzi Franciaországot, az egész unióban elterjedhet, ahol a megszorító politikával szembeni harag süket fülekre talál, és ahol az idegenektől való félelem egyre növekszik. Csak a néphez beszélő demokratikus pártok remélhetik, hogy legyőzik a rosszat" - írta a Libération.

A 45 éves, ügyvéd végzettségű Marine Le Pen három évvel ezelőtt vette át apjától a párt irányítását, ahonnan lassanként kizárta az antiszemita és az egykori gyarmattartó hatalomról, illetve a náci Németországgal kollaboráló Franciaországról nosztalgiázó tagokat, akik harminc éven át meghatározták a párt irányvonalát a XIX. században született szélsőjobboldali szellemiségnek megfelelően.

Apjától eltérően, akinek gazdasági programja a bevándorolók elleni tirádákra korlátozódott, Marine Le Pen a "politika árváinak" tartott munkanélküliek érdekében emel inkább szót. Az eurózónából való kilépés és a nemzeti protekcionizmus a gazdasági programjának két fő eleme.

Az FN egyébként már a két hónappal ezelőtti helyhatósági választásokon is sikeresen szerepelt, s több mint tíz városban adhatott polgármestert. Ezzel Le Pen azt akarta bizonyítni, hogy képes "ideológiamentes" vezetői szerepre. Politikai beszédeiben egyébként ugyanúgy idéz a néhai szocialista Jean Jaurestől, mint a konzervatív Charles de Gaulle egykori államfőtől. Politikájának legfőbb eleme a bevándorlás-ellenesség, de kijelentéseiben nem annyira az idegenek, hanem inkább a globalizáció a céltábla.