A német GDP az első negyedévben az előző három hónaphoz képest 0,8 százalékkal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 2,5 százalékkal, három éve a legnagyobb mértékben nőtt. Az eddigi folyamatok alapján "szinte biztos", hogy az EU legnagyobb gazdaságában a növekedés eléri a 2 százalékot - összegezte a szakértői véleményeket a Handelsblatt. Az Unicredit elemzője, Andreas Rees szerint viszont ennél is nagyobb, 2,5 százalékos növekedés várható, a Kiel Economics elemzője, Carsten-Patrick Meier pedig már 3 százalékot meghaladó növekedési ütemre számít az üzleti lap pénteki összeállítása alapján.

A kormány egyelőre óvatosabb, 1,8 százalékos növekedéssel számol. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a vártnál jobb adatok részben a szokatlanul enyhe télnek tulajdoníthatók. Ugyanakkor Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azt emelte ki, hogy a fellendülés "széles alapokon" indult el, a növekedést az export mellett a lakossági fogyasztás és az élénkülő beruházási tevékenység is ösztönzi.

A kilátásokat elsősorban a kedvező munkaerőpiaci helyzet javítja. Az első negyedévben 84 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig 41,7 millió volt, ami 344 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottság további növekedését jelzi előre, hogy a betöltetlen álláshelyek száma az év első három hónapjában átlagosan 1,075 millió volt, ami 125 ezerrel - 13 százalékkal - haladja meg az egy évvel korábbit.

A munkavállalók számának növekedése és a béremelések révén bővül a fogyasztás, emelkednek az adóbevételek és javulnak az üzleti várakozások. A fogyasztói és üzleti hangulatot jelenleg az eufória jellemzi - emelte ki a Handelsblatt, utalva egyebek között az országos munkaügyi ügynökség kutatóintézetének (IAB) új felmérésére, amely szerint a cégek 20 százalékánál további létszámbővülésre számítanak, és 10 százaléknál alacsonyabb a leépítésre számító vállalkozások aránya.

Ugyanakkor a fellendülést több tényező veszélyezteti. A Die Welt összeállítása szerint a legfontosabb az ukrán válság. A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) számításai alapján az Oroszországba irányuló export akkor is 6-8 százalékkal - 3 milliárd eurós kiesést jelentő mértékben - csökken az idén, ha nem mélyül tovább az ukrajnai válság.

Németországot az is igen hátrányosan érintheti, ha az ukrajnai helyzet visszaveti a kelet-európai térség fejlődését, hiszen a volt kommunista országok régiója a német gazdaság leggyorsabban növekvő felvevőpiacai közé tartozik - mutattak rá a Postbank elemzői.

Az euró erősödése is komoly kockázati tényező. A közös európai devizát 2012-ben még 1,30 dollár körül jegyezték, és most már az 1,40-es határt ostromolja, ami ugyan a német cégek számára még elfogadható, de megnehezíti a recesszióból éppen kilábaló euróövezeti válságállamok dolgát, ami veszélyezteti a német gazdaságot, hiszen az export mintegy 40 százaléka az euróövezetbe irányul - emelte ki Anton Börner, a nagykereskedelmi, külkereskedelmi és szolgáltatóipari vállalkozások érdekképviseletének (BGA) vezetője.

Németország negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, ahol az idén 24 éve a leggyengébb gazdasági növekedés várható - mutatnak rá szakértők, hangsúlyozva, hogy jelentősen visszavetheti Németország növekedését egy esetleges kínai válság.

Súlyos fenyegetést jelent a deflációs veszély is az euróövezetben - teszik hozzá, hangsúlyozva, hogy az övezet 18 tagországa közül már öt államban csökken az árszínvonal, a zóna egészében pedig 0,7 százalékos az infláció, ami messze elmarad az Európai Központi Bank által kívánatosnak tartott 2 százaléktól. A vállalatok szintjén a beruházások és a létszámbővítés leállításával, a fogyasztók oldalán pedig a nagyobb beszerzések elhalasztásával járó defláció térdre kényszerítheti a gazdaságot Németországban is.

A spekulációs alapú piaci buborékok képződése is visszaeséshez vezethet - hangsúlyozzák szakértők, megjegyezve, hogy a frankfurti tődzsde vezető mutatója, a DAX-30 történelmi csúcsok sora után már 10 ezer pont közelében jár, ami a mennyiségi enyhítés gazdaságélénkítő célú jegybanki politikájának tulajdonítható. A történelmi mélységbe leszállított kamatok révén pedig túlhevülhet az ingatlanpiac. A Bundesbank már tavaly figyelmeztetett, hogy egyes német nagyvárosokban túlságosan magasra emelkedtek az ingatlanárak - idézték fel a Die Welt összeállításában, hozzátéve, hogy a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság éppen az ingatlanpiacról indult ki.