Obama a Merkellel közösen megtartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Moszkvának latba kell vetnie befolyását a kelet-ukrajnai oroszpárti fegyveres csoportok tevékenységének a beszüntetése érdekében, ez utóbbiaknak pedig haladéktalanul szabadon kell bocsátaniuk az EBESZ megfigyelőit.

"Nem lesz más választásunk, mint hogy újabb és még keményebb szankciókat vezessünk be" - figyelmeztetett az elnök arra az esetre, ha Oroszország meghiúsítaná a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztást.

Merkel egyetértett azzal, hogy elkerülhetetlenek lesznek az Oroszországgal szembeni újabb szankciók, ha az ukrajnai helyzet nem stabilizálódik. Hangsúlyozta, hogy a szankciók "nagyon szükséges második komponenst" képeznek az Ukrajnával kapcsolatos diplomáciában.

Leszögezte, Németország nem akar újabb gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben, de azt mégis meg fogja tenni, ha tovább romlik a helyzet Ukrajnában. Merkel annak ellenére tett ilyen kijelentést, hogy a The Wall Street Journal című amerikai napilap pénteki címoldalas tudósítása szerint az olyan német cégóriások, mint a BASF, a Siemens, az Adidas és a Deutsche Bank intenzív kampányt folytatnak Berlinben a Moszkva elleni további üzleti büntetőintézkedések ellen.

A fehér házi sajtótájékoztatón mindkét vezető arról beszélt, hogy a következő szankciók az orosz gazdaság egyes szektorait vehetik célba, de konkrét részleteket nem közöltek. Az elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt "le kell beszélni a jelenlegi kurzusról".

Obama elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Kreml azt gondolja, "vétójoga van" a kijevi választott kormánnyal szemben. Elutasította azt a feltételezést, miszerint az ukrán válság mögött az Egyesült Államok állna és kijelentette: Amerika azt szeretné, ha az ukránok maguk hoznák meg a saját döntéseiket és a legkevésbé kíván "zavargást és káoszt" a térségben.

A német kancellár szerint Moszkva nem tett lépéseket a válság megoldását célzó genfi megállapodás végrehajtása érdekében.

Obama és Merkel megerősítette elkötelezettségét a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségi egyezmény (TTIP) mielőbbi megkötése mellett. Az energiabiztonság problémájával kapcsolatban az elnök elmondta, hogy a washingtoni energiaügyi minisztérium már több földgázexport-engedélyt kiadott, és hogy a TTIP még könnyebbé teszi majd az energiahordozónak az európai piacra történő kivitelét.

A két vezető a nap folyamán olyan további világpolitikai kérdésekről is tárgyal majd, mint az iráni atomprogram és a szíriai polgárháború.