A felmérésbe bevont japán cégek csaknem fele úgy nyilatkozott, hogy áthárította a magasabb áfát a fogyasztókra. Ennek ellenére a vállalatok kétharmada változatlan vagy növekvő forgalomról számolt be.
A cégek nem egészen 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem változott a forgalma az előző év azonos időszakához képest, több mint 25 százalék pedig azt közölte, hogy nőtt a forgalma éves összevetésben.

Szakértők ugyanakkor rámutattak: hosszabb távon a fogyasztás csak akkor nem fog csökkenni, ha a vállalatok béremeléssel ellensúlyozzák a 3 százalékpontos áfaemelést. A fizetések emelésére sürgette Abe Sindzó kormányfő is a vállalatokat, mondván, ez segítené az inflációs cél elérését is.

A japán kormány szeretné lefaragni a tetemes - a hazai össztermék (GDP) bő 230 százalékára rúgó - államadósságot, ezért döntött úgy, hogy jelentősen megemeli az áfát. Az intézkedés magában hordozza azt a veszélyt, hogy megugranak az árak, és visszaesik a fogyasztás, semmissé téve azokat a kezdeti, biztató eredményeket - növekvő fogyasztói bizalom, csökkenő deflációs nyomás, a vártnál gyorsabb GDP-növekedés - amelyeket a 16 hónapja elindított, rendkívüli monetáris lazítással sikerült elérni.