John Kerry amerikai, Szergej Lavrov orosz és Andrij Descsica ukrán külügyminiszter, valamint Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a genfi négyoldalú tárgyaláson megállapodott az ukrajnai béke és nyugalom megteremtését célzó menetrendben. A dokumentum értelmében minden félnek tartózkodnia kell az erőszaktól és a provokatív cselekedetektől. Emellett a felek rögzítették a törvénytelen fegyveres csoportosulások leszerelését, valamint a törvénytelenül elfoglalt épületek és közterek kiürítését.

Barack Obama reménykeltőnek nevezte a genfi megállapodást, de kijelentette, hogy Washington és szövetségesei készek újabb szankciókat bevezetni, ha nem javul a helyzet.

"Az orosz külügyminiszter is aláírta a megállapodást, tehát most a kérdés az, hogy hasonló befolyással támogatják-e az ukrajnai választások lebonyolításához szükséges nyugalmat, mint ahogy korábban a feszültséget fokozták" - mondta az amerikai elnök.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter leszögezte, hogy Oroszország nem akar csapatokat küldeni Ukrajnába, az ugyanis ellentétes lenne alapvető érdekeivel.

"Ukrajnának el kell érnie, hogy minden polgára az általános törvények szerint egy civilizált társadalomban élhessen függetlenül attól, melyik régióban lakik. Csak a biztonsági erőknél, a rendőrségnél és a hadseregnél lehetnek fegyverek" - tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Ukrán kollégája, Andrij Descsica a következőket mondta a tárgyalás után:

"A terroristaellenes hadművelet folytatódik az országban, az offenzívát csak akkor állítják le, ha a szélsőséges csoportok tiszteletben tartják a megállapodás feltételeit és elhagyják az elfoglalt épületeket" - fogalmazott a megbízott ukrán külügyminiszter. A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták mégsem tették le a fegyvert.

A NATO eközben hadihajókat vezényelt a Balti-tengerre. Az öt kisebb hajó felkeresi a balti államok több kikötőjét, majd részt vesz egy májusi hadgyakorlaton, jelentette be Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára.

"Több repülő, hajó és szárazföldi egység szavatolja szövetségeseink biztonságát. Az azonnali lépésekkel az a célunk, hogy demonstráljuk a szövetség kollektív védelmi erejét."

Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig - egy élő televíziós műsorban - tagadta, hogy Kelet-Ukrajnába orosz katonák irányítanák a szakadárok tevékenységét, ám azt elismerte, hogy a Krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak.

"Természetesen jelen voltak a krími önvédelmi erők mögött az embereink, akik nagyon korrekten, de határozottan és professzionálisan jártak el, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását, és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak" - fogalmazott az orosz államfő.

Martonyi János külügyminiszter a Le Monde-nak adott interjúban úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin történelmi hibát követ el, mert bár néhány hét alatt nyerhet valamit, a Krímet vagy talán egy kicsit még többet, de ennek ára hosszú távon nagyon súlyos lesz. Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök pedig katonai segítséget kért az amerikai kongresszustól Ukrajna számára.