Turcsinov kijelentette: az ukrán állampolgárok közötti béke és kölcsönös megértés érdekében biztosítani fogják a jogot a megyei, járási és városi tanácsoknak arra, hogy az adott területen az ukrán mint államnyelv mellett hivatalossá tegye az oroszt vagy más nyelvet, amelyet az ottani lakosság többsége beszél.

"Az ukrán kormány kész átfogó alkotmánymódosítást végrehajtani, nagyobb önrendelkezést biztosítani a régióknak, és megszüntetni a megyei és a járási állami adminisztrációkat" - közölte a kormányfő.

Az adminisztrációk, azaz kormányzóságok vezetőit jelenleg Ukrajnában a mindenkori államfő nevezi ki. Ezt a központilag történő kinevezési gyakorlatot Jacenyuk már korábban elavultnak nevezte, és ígéretet tett arra, hogy az új alkotmányban megszüntetik ezeket az intézményeket. A helyben megválasztott önkormányzatoknak, azaz megyei, járási és egyéb tanácsoknak, illetve a polgármestereknek pedig nagyobb hatásköröket biztosítanak.

A miniszterelnök szavai szerint annak érdekében, hogy a helyi közösségek elegendő pénzügyi forrással rendelkezzenek, a kormány kész módosítani a költségvetésről és az adózásról szóló jogszabályokat.

A feszültség továbbra sem csillapodott Kelet-Ukrajnában, ukrán kormánycsapatok péntekre virradóra megostromolták egyenruhás oroszbarát aktivisták egyik őrhelyét a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, a lövöldözésben nem hivatalos hírek szerint legalább egy ember meghalt.

Pénteki jelentések szerint a szeparatisták nem tágítanak, semmibe veszik azt a megállapodást, amelyet Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió kötött csütörtökön Genfben. Az egyezség alapján a törvénytelenül felfegyverkezett csoportoknak le kellene szerelniük, az elfoglalt épületeket az aktivistáknak ki kellene üríteniük.

Donyecki szakadárok pénteken azt közölték, hogy nem hagyják el az általuk elfoglalt kormányépületet, dacolva a kijevi hatóságokkal, és kockáztatva a genfi nemzetközi megállapodást. Olekszandr Gnyezgyilov, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság szóvivője kijelentette: csoportja csak akkor hajlandó kiüríteni a kormányépületet a kelet-ukrajnai városban, ha az "illegális" kijevi kormány is távozik a parlamentből és az elnöki hivatalból.

A Majdanon tartózkodó csoportok viszont a maguk részéről leszögezték, hogy nem távoznak onnan, és nem bontják le a barikádokat a május 25-i elnökválasztásig. Artem Szkoropadszki, a szélsőségesen nacionalista Jobboldali Szektor szóvivője kijelentette, hogy a genfi megállapodás leszerelésre vonatkozó rendelkezése csak a kelet-ukrajnai oroszbarát aktivistákra vonatkozik. "Nekünk nincsenek illegális fegyvereink, ezért a lefegyverzésre vonatkozó felszólítás bennünket nem érint" - mondta.

Arszenyij Jacenyuk eközben a parlament pénteki plenáris ülésén megismételte, hogy a kormány továbbra is kész amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ha leteszik a fegyvert és elhagyják az általuk elfoglalt középületeket.

Andrij Descsicja ukrán ügyvivő külügyminiszter közölte, hogy Oroszország a genfi négyoldalú találkozón sem ismerte el, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában. Descsicja szavai szerint az ukrán tárgyalóküldöttségnél ott voltak a bizonyítékok a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlétről, de nem volt értelme ezeket megmutatniuk az orosz külügyminiszternek, mert az orosz fél ezt eleve a tárgyalás legelejétől tagadta.

Közben az ukrán határőrség nem engedi beutazni az országba a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárokat, attól tartva, hogy erősíthetnék a Moszkva-barát erőket. Az orosz külügyminisztérium bírálta és a nemzetközi jogba ütközőnek nevezte a beutazási tilalmat.

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök, jelenlegi elnökjelölt, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője pénteken teljes körű katonai segítséget kért az amerikai kongresszustól. Kiemelte a haditechnikai támogatást - ezen belül légvédelmi és páncéloselhárító technikát - és a segítségnyújtást a kiképzésben.

"Azzal a kéréssel fordulok az amerikai kongresszus tagjaihoz, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést Ukrajna támogatására, szuverenitásának és területi integritásának védelmében" - írta Timosenko.
Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a NATO-miniszterek brüsszeli tanácskozása után bejelentette, hogy országa négy Gripen vadászgépet és 300 katonát bocsát a katonai szövetség rendelkezésére, hogy a szervezet az ukrajnai válságra adott válaszként megerősítse kelet-európai misszióját.

A Der Spiegel értesülései szerint egyes NATO-tagországok titkosszolgálatai nem erősítik meg a NATO-főtitkár kijelentését, amely szerint az orosz vezetés 40 ezer katonát vont össze az ukrán határnál. Hírszerzők úgy vélik, hogy nem éri el a 30 ezret az orosz fegyveres erők Ukrajnához közeli hadállásokban összevont csapatainak létszáma, és meglehet, hogy 20 ezernél is kevesebb orosz katona tartózkodik a két ország közötti határ orosz oldalánál. A német hírmagazinnak nyilatkozó titkosszolgálati források szerint a csapatok az összetételük és fegyverzetük alapján nem alkalmasak nagyobb szabású művelet végrehajtására, a felszerelés jelentős része az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt is a határ térségében volt, és nincsen műveleti központ, amelyből irányítani lehetne egy esetleges hadmozdulatot.