A német munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) hétfőn ismertetett adatai szerint tavaly összesen 3,02 millió munkavállaló egészítette ki a jövedelmét egy másodállással, ami történelmi csúcs, és több mint a háromszorosa a kilencvenes évek elején, az ország újraegyesítése idején regisztrált egymilliónak.

A mellékállásban dolgozók motivációjáról nincsenek adatok. Egyelőre csak az tudható biztosan, hogy a többség rendesen megfizetett munka mellett vállal második állást, és a legtöbben - összesen 2,66 millióan - az úgynevezett minijob konstrukcióban dolgoznak a főállásuk mellett.

A minijob - legfeljebb havi 450 eurós fizetéssel járó részmunkaidős állás - népszerűsége azután indult növekedésnek, hogy 2003-ban eltörölték a járulékfizetési kötelezettséget. Addig csak annak nem kellett megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot, akinek kizárólag minijob munkája volt, 2003 óta viszont teljes körű a járulékmentesség.

Így 11 év alatt megduplázódott, 1,3 millióval emelkedett a főállásban és minijob mellékállásban egyszerre dolgozók száma. A főállásban dolgozó munkavállalók körében a nők 11 százalékának, a férfiak 7 százalékának van minijob állása.

Az IAB szerint a minijob teljes járulékmentessége nem jó megoldás, mert a főállásban magas fizetéstért dolgozó munkavállalóknak is kedvez, vagyis azoknak, akik nem szorulnak rá a közvetett állami támogatásra.

Németországban a gazdasági fellendülés hatására a foglalkoztatottság az utóbbi években történelmi csúcsra emelkedett, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra süllyedt. A 80 milliós országban nagyjából 42 millióan állnak munkaviszonyban, míg a regisztrált munkanélküliek száma 2,9 millió körül mozog.