A nukleáris terrorizmus megelőzését célzó kétnapos csúcson egy király (Jordánia), egy sejk (Egyesült Arab Emírségek) és tizennégy államelnök is jelen lesz, köztük az Egyesült Államoké, Kínáé, Franciaországé és Dél-Koreáé. Vlagyimir Putyin orosz államfő Szergej Lavrov külügyminisztert küldi maga helyett a holland kormány székhelyére.

Németországot és további tizenkilenc államot miniszterelnöke fogja képviselni a tárgyalásokon, amelyeken ott lesznek az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Interpol és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetői is.

A találkozó résztvevői arról fognak tárgyalni, miként lehet elkerülni, hogy nukleáris anyagok terroristák vagy egyéb bűnözők kezébe kerüljenek. Az atomfegyverek leszerelése nem szerepel a napirenden. A harmadszorra megrendezendő Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozó eredetileg Barack Obama amerikai elnök 2009-es, egy prágai beszédében tett kezdeményezésére született.

A tervezett kétoldalú tárgyalások napirendje egyelőre nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy Obama hétfőn megbeszélést tart Hszi Csin-ping kínai államfővel.

Obama meghívására hétfő este ülnek össze a G7 (Kanada, Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország) vezető képviselői, akik röviddel a Krím félszigeti orosz hadműveletek kezdete után bejelentették, hogy felfüggesztik a júniusban Szocsiban megtartani tervezett (Oroszországgal kiegészülve G8-as) csúcs előkészületeit. Amerikai diplomácia források szerint Putyin hivatalos kizárásával a világ sorsát irányító elit soraiból, Obama a Nyugat egységes elutasító álláspontját kívánja kifejezni a Krím félsziget annektálásával szemben.